Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

TÓTH BOGLÁRKA: A csíkmenasági Adorján-ház

a keleti kamara ablakainál megfigyelhettük, hogy az ablaknak mindig csak az egyik oldalán áll ablaksas. A tetőben a szarufákon korábbi lécezés nyomait nem találtunk. Néhány szarufán ugyan látható léc számára kifaragott vájat, és az észak-keleti bütüszarufánál egyik léc sem ül a vájatban, ám ezek mégsem utalnak egyértelműen korábbi, más lécezésre, mert a vájatok nem szabályosan jelentkeznek. Az észak-keleti bütüszarufa vagy másodlagosan felhasznált elem, vagy elrontották a vájatok helyét. Miután az épület helyreállítása során (2003-ban) leverték a házról a vakolatot, az egész épületben mindössze két másodlagosan felhasznált boronát lehetett megfigyelni az első ház déli falában. Dendrokronológiai vizsgálat (Grynaeus András-Tóth Boglárka) Az Adorján-ház dendrokronológiai vizsgálata Erdély és Magyarország területén is előzmények nélküli: elsőként történt álló népi építészeti emlék vizsgálata. A mintavétel időpontjáig Erdély területéről nem állt rendelkezésünkre összehasonlító adatsor. Ennek ismeretében célunk alapvetően az volt, hogy a házból vett faminták egymáshoz viszonyításával az épület esetleges építési fázisainak relatív kronológiáját vizsgáljuk. Ezen túl abban bíztunk, hogy a két építési felirat segítségével abszolút évszámokhoz sikerül kötni a ház relatív kronológiáját. Az Adorján-házból két alkalommal vettünk famintát. Arra törekedtünk, hogy olyan vastag és hosszú gerendából vegyünk mintát, melyek lehetőség szerint tartalmazzák az utolsó évgyűrűt is. Továbbá olyan faelemeket választottunk mintavételre, melyek elemzése a ház építéstörténetére vonatkozó kérdésekre választ adhatnak. 2001 őszén az épület kutatása és felmérése során speciális fúróval - a faelemek roncsolása nélkül - összesen 13 fúrómagos mintát vettünk: 9 mintát talpgerendákból, 2 mintát egy szarufából, továbbá l-l mintát a két feliratos, évszámos födémgerendából. 2003 nyarán a ház tetőzetének helyreállítása során lehetőségünk adódott, hogy a részben, illetve egészben kiváltott gerendákból teljes keresztmetszetű mintát fűrészeljünk. így öszszesen 12 további famintát nyertünk, 6 mintát a ház szélkoszorúiból és koszorúfáiból, l-l mintát a korábban is vizsgált födémgerendákból és tornác-talpfából, valamint egy boronából és két szarufából. A minták mindegyike fenyőfából származott, az évgyűrűk belső szerkezete alapján a felhasznált faanyag lucfenyő (Picea abies L.). A talpgerendákból vett minták többsége a kérget is, tehát az utolsó évgyűrűt is tartalmazta. A minták értékelése során kiderült, hogy a 25 mintából mindössze 11 minta adatsora mutat oly mértékű egyezést, amellyel megállapítható az épületelemek egymáshoz viszonyított kora. A többi minta vagy nem tartalmazott kellő számú (legalább 30) évgyűrűt, vagy nem mutatott egyezést az értékelhető adatsorokkal. Ez utóbbi tény részben a fafaj jellegzetességére vezethető vissza, illetve azzal magyarázható, hogy a faanyag nem egy állományból, hanem nagy területről származik, így más környezeti és időjárási hatások érték őket. A kéreggel és így utolsó évgyűrűvel is rendelkező 6 gerenda számára a faanyagot egyszerre, az épület egyesített évgyűrű-adatsorának 152-153. évében vágták ki (nyugati és északi szélkoszorú, a déli, északi és nyugati talpgerenda, valamint az észak-déli irányú, nyugati válaszfal talpgerendája). Már az épületkutatás során megállapíthattuk, hogy az épület - a házon belüli kisebb átépítéseket leszámítva - mai állapotában alapvetően egy periódusban épült. Az említett faelemek házon belüli elhelyezkedését tekintve a dendrokronológiai elemzés alátámasztja e megállapítást. A további értékelhető 5 minta mind megmunkált gerendából származik (déli és északi koszorúfa, tornác talpgerendája, valamint az első ház és a hátsó ház födémgerendája). Utolsó mért évgyűrűjük a kéreggel rendelkező mintákhoz képest 25-36 évvel korábbi. Ezek a minták bizonytalanul értékelhetők: elképzelhető ugyanis, hogy korábban kivágott és másodlagosan beépített faelemekből származnak, és az is, hogy a minták egykorúak a kéreggel rendelkező gerendákkal, de a megmunkálás miatt 25-36 évgyűrűt veszítettek. Emiatt nem lehet biztosan meghatározni a két feliratos födémgerenda közti időviszonyt sem.

36 A ház építéstörténete Az Adorján-ház építéstörténete az épület kutatása, az épületről fennmaradt írott és képi források elemzése, néprajzi párhuzamokkal