Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

BÁLINT JÁNOS: Kovácsmunkák a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegységében

6. ábra. Mádi dézsmaház, ajtózsanér (dr. Lázár Sándorné rajza) 7. ábra. Drávacsehi kisház (nyári konyha), udvari ablak (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) 8. ábra. Roznovice (Szlovákia) lakóház — épült 1858 (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) A természettől „ellesett" indák, virágmotívumok, a margaréta 4-6-8 szirommal, vagy a madár- és más állat-, illetve ember- ábrázolások gazdagítják a geometrikus ornamentikát. Más mesterségekkel ellentétben a kovácsolt munkák esetében a díszítések nem alkalmazkodnak a helyi népművészeti formavilághoz, sőt nemzeti jellegük is többnyire elhanyagolható, mondhatjuk, hogy internacionálisak (8. ábra). Az uralkodó stílusok közül, nagy késéssel, a gótika és a reneszánsz jegyei jelennek meg egyes túzi-kovács termékeken. A barokk elemek elterjedése is csak későn, erősen átfogalmazott formában, a gyárilag hengerelt vékonyabb (0,5-2 mm) lemezek megjelenése után észlelhető domborított lemezmunkákon (fogógomb-, zárcímer stb.) (9. ábra). A kovács szakma lényege, hogy a vörösen izzó (optimálisan 800-1100C°), képlékeny fémet ütésekkel, hajlítással, csavarással a kívánt formára alakítják. A művészi kidolgozású termékek létrehozására csak azok a mesterek voltak képesek, akik az átlagosnál nagyobb képzelőerővel, szakmai ambícióval rendelkeztek. A kovácsolás munkafolyamata nem pusztán kiváló anyagismeretet feltételezett, kemény fizikai igénybevételt jelentett, hanem nagyfokú koncentrálást, fantáziakészséget, fegyelmet, odafigyelést is megkövetelt. Figyelmetlenség esetén a tűzben kelleténél tovább tartott vas fehér izzásúvá vált („hiccelt" - azaz szikrákat szórt), ami a készterméket rideggé, törékennyé tette; amennyiben korán vették ki a tűzből az izzó fémet, annak megbomlott a homogenitása, a kovácsolás hatására „leveles" lett, vagy csak egyszerűen repedések keletkeztek az anyagon. Tudni kellett, hogy hová, mikor, mekkorát szükséges ütni, különösen akkor, ha egy-egy munkadarabon két-három, munkában összeszokott kovács dolgozott egyszerre. Aki ilyet látott, aki hallotta zenéjét az üllőn vert ritmusnak, annak biztosan maradandó élményt jelentett az izzó vas tűzijátéka, a munka harmóniája (10. ábra). A vas feldolgozásának különböző fázisai az érc bányászatával kezdődtek. A bányából a vasérf Q 9. ábra. Hejcei lakóház, pitvar ajtó zárcím (ROMÁN Árpád rajza) 10. ábra. Gyöngyös, Zalka u. - kilincs (dr. LÁZÁR Sándorné rajza)