Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

BÁLINT JÁNOS: Kovácsmunkák a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegységében

Bálint János KOVÁCSMUNKAK A FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGBEN Az ember attól kezdve, hogy tulajdonnal rendelkezik, mindent elkövet annak óvására, védelmére. Szándéka és akkori technikai tudása szintjén alkotott különféle biztonságosan zárható nyíló szerkezeteket előbb fából, majd vasból (1-2. ábra). 1. ábra. Őcsény pincetanya lakóház utcai ablaka (Dél-Dunántúl tájegység) (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) A hideg tapintású vas megbízható erőt, stabilitást, biztonságot sugároz, míg a meleg érzetű fa a bennünket körülvevő természet része, pszichikailag is érzünk vonzódást iránta. E két ellentétes anyagú és tulajdonságú nyersanyag egymást kiválóan kiegészíti, a másik kiváló műszaki adottságait erősíti. A legtökéletesebb használati eszközeink, szerszámaink fából és vasból készültek. 2. ábra. Mádi dézsmaház, gabonatároló ajtaja (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) 3. ábra. Gyöngyös, Zalka u. - fogógomb (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) A lakóházak építéséhez számtalan szakipari kiegészítő elem szükséges. Ezek szakszerű beépítésével lesz az épület teljes értékű, funkciójának megfelelően használható. Egy ereszcsatorna, egy vízcsap a mosdóval, a burkolatok, festések mind meghatározó elemei az építmény külső megjelenésének, illetve a belső terek kialakításának. Fokozottan érvényes ez a kovácsolt munkákra, melyek szinte minden szerkezeti elemen megjelennek kiegészítésként, kisebb díszítő elemként (fogantyú, zárcím, zsanér stb.), vagy nagyobb felülettel (ablakrács, lépcsőkorlát, erkély stb.), sok esetben meghatározva az épület karakterét (3. ábra). Különösen igaz ez a népi építészet objektumaira, ahol a kézműves iparosok termékei racionálisan egyszerű, vagy a gazdagságot hirdető formában jelennek meg, igen széles és változatos skálán. A történelem folyamatában csak két olyan szakipar alakult ki - az asztalos-ács, illetve a tűzi-kovács -, mely egyenként több ezer nélkülözhetetlen termékével egész életünket, világunkat behálózza. A tűzi-kovácsok felsorolhatatlanul sok fajta eszközt készítettek, termékeiket tucatszámra tartalmazzák más szakmák szerszámlistái. Az általuk alkotott használati eszközök tömegét láthatjuk a korabeli hűséggel berendezett konyhákban, lakó és gazdasági terekben egyaránt.

1 A kovács munkáját kísérő tűz, a felhasznált anyag, a vas, önmagában is számos misztikus elemet hordoz, része különböző babonáknak. A hiedelemvilág ezért is tulajdonít jó, vagy ártó varázserőt a kovácsoknak, kiknek korábban feladata volt állatok, sőt emberek gyógyítása is. Hazánkban a 14. századtól ismert a vastermelés, mely Észak-Magyarországon, Gömör megyében található bányákra és vízi erővel működő hámorokra épült (fújtatás, nagy „kalapács" működtetése). Minden nagyobb településen céhekbe szerveződtek a kovácsok, például Gyöngyösön 1650-ben kovács- és lakatos céh mellett később puskaművesek is megjelentek. A magyar és német kovácsok eleinte egy céhen belül tömörültek, de később szétvál-