Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SZENTI TIBOR: Hagyományos szállási és tanyai tároló építmények Hódmezővásárhelyen

Életeskas Eleteskas 6 6 1,60 75,00 Életeskas 2 rekeszű 1 1 0,26 12,50 Eleteskas-Szénáskert 1 1 0.26 12,50 Összesen 8 8 «2,13 100,00 Csűr és Góré Kukoritza tsűr 1 1 0.26 50,00 Kukoritza góré 1 1 0.26 50,00 Összesen 2 2 0,53 100,00 Mindösszesen 247 4 251 66,93 100,00 1.2.6. Gabonás vermek SZTRINKÓ István tanulmányában BARABÁS Jenő, FÜZES Endre és mások már korábbról ismert munkáira hivatkozva részben összefoglalja mindazt, amit addig a vermekről írtak, részben pedig eredetkutatást végzett. „A félig földbe mélyített, általánosabban azonban teljesen a föld fölé emelkedő, kör alaprajzú gabonatároló épületekről a XVIII. század óta van tudomásunk. Ettől az időtől kezdve emlegetnek például Hódmezővásárhelyen a levéltári források vályog- és kemencevermeket, melyeket minden bizonnyal föld feletti gabonásokként értelmezhetünk.

44 A boglya formájú gabonás építőanyaga a vályog mellett lehetett tapasztott vesszőváz

45 vagy tégla is. Egyaránt betapasztották, kiszárították, majd kiégették őket. A tetejébe vágott nyíláson vagy az oldalán kialakított ajtón öntötték be a gabonát. Igen figyelemreméltó a vásárhelyi kemenceverem kifejezés, mely talán az elnevezés analógiás kialakulására vet fényt. A boglya formájú gabonások legnagyobb számban Békésben és Csongrádban, valamint a Hajdúságban és a Nagykunságban fordulnak elő. A Duna-Tisza közén eddig mindössze három helyről, Sövényházáról [egykor Pallavicini őrgróf birtoka, kertészkedő cselédeinek hosszú, egy fedél alatt kialakított lakóháztömböket építtetett. Ma Opusztaszer a neve.], Alpárról és Kiskunfélegyházáról, illetve környékéről van tudomásunk alkalmazásáról. A gabonatárolóknak ez a típusa Füzes Endre véleménye szerint belső fejlődés eredménye az Alföldön, »... mit valószínűleg egyfelől a gabonatermelés intenzitásának lokális növekedése, másfelől a talajviszonyokkal összefüggő kényszerítő körülmények mozdították elő. «

46 Kialakulásának körülményei azonban máig sem tisztázottak pontosan. Az eddigi ismeretanyag alapján létrejöttükkor mindenképpen a népi építőgyakorlat elsődlegességét kell hangsúlyozni. "

47 SZTRINKÓ István tanulmányának összegzésében ezekről írt: „A kerek ólaknak a boglya formájú gabonásokból való leszármazása nem teljesen meggyőző, illetve másik eredőként feltehető a kontyos kunyhókkal való kapcsolat is. Az úgynevezett csinált, nádból állított baromfiólak adnak erre némi alapot. [... JMár BA TKY Zsigmond felvetette egyik tanulmányában azt a gondolatot, hogy a gabonás, a kerek ól és a boglyakemence között genetikus kapcsolat is fennállhat.

48 Legutóbb DAM László adott hangot ennek a véleménynek, annak egyidejű hangsúlyozásával, hogy »A három építmény egymáshoz való kapcsolatának kérdése azonban csak igen alapos történeti kutatások során tárható fei.«

49 Valóban kevésnek látszik a XVIII. századi kemencevermek terminológia, a gabonás és a kemence hasonló alakja, szerkezete, az összefüggések bizonyítására. Nem egy esetben még szűkös adataink értelmezése sem könnyű, mivel nehéz eldönteni, hogy a gyűjtő analógiás gondolkodása, vagy igazi gyakorlati tapasztalat fogalmazódik-e meg. Példaként idézzük Györffy István nagykunsági közlését a kemenceszerű gabonásról: »A szuszik hatalmas boglya- vagy kazalszerű sárépítmény, oldalán egy akkora bejáró lyuk van, mint a kemence szája, mely előtével elzárható... <r° „Azt azonban, hogy a kunokkal tovább élő sátrak hatottak-e a népi építészetre, nem tudjuk. "

51