Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

Az épület folytatását képező, de attól eltérően alápincézett, 4,74 m hosszú bővítményben - Csala Josef építő terve alapján -utcai ablakkal és búboskemencével ellátott, tágas kamra, valamint a folyosó végében egy keskeny, szabadkéményes konyha kapott helyet, melyek 1885 októberétől váltak jogszerűen lakhatóvá.

150 A két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja hat rekeszből áll: a középső négy gérbéllés\ egy-egy legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a szellőzőnyílás. Az időközben lesimított, fröcskölt, kőporos homlokzatokon az ablakokat kicserélték - az oromzat alatt erősen stílusidegen, háromszárnyú formájúra; mellette a folyosó egykor volt bejáratát is régen befalazták (141. kép). 141. kép Av. Tisza Lajos u. 68.-Dobó u. 56. Av. Tisza Lajos u. 79.-Nyíl u. 54. A saroktelek két utca által közrefogott sarkába, az utcafront jobb oldalára épült - háta mögött idővel kibővített -, földszintes házban jelenleg vendéglő és panzió működik. Az épület bütüjén a jelzésszerű, tagoló vakolatsávok között - már ritkán látható módon - bejárat vezet a folyosóra; csak úgy az ajtó, mint a mellette nyíló, széles ablakok erősen stílusidegenek. A hosszoldalon jóval illeszkedőbbek a hagyományos formájú, zsalugáteres ablakok. A másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja öt rekeszből áll: a középső három, széles gérbéllési egy-egy legyező fogja közre; alattuk profilos deszkakonzolokon esővető deszka. A napsugármotívum közepén négyszögletes a szellőzőnyílás (142. kép). Av. Váradi u. 16.-Szabadsajtó u. 32. Berta-ház Története: A 185 Göles teleknek a két utca által közrefogott sarkára Berta József és neje, Szélpál Rozál építette föl földszintes lakóházának első részét. (Ezen építkezés iratainak adatai nem kerültek bevezetésre az 1880-as években fölfektetett Építési Törzskönyvbe, ezért nem utolérhetők.) 1898. április 4-én ugyancsak Berta József utcai lakóháztoldalékra és melléképületre nyújtott be kérelmet. A Csala Ferenc építő által szignált tervből tudható, hogy ekkor már állt maga a sarki lakóház, ennek hosszirányú, a telekhatár mentén teljesen végigérő, 8,23 m hosszú bővítésről volt szó. A toldalékba egy kosáríves boltozassál alápincézett kamrát és egy istállót szántak emésztőgödör csatlakoztatásával. ,A tetőzet a fennálló épülettel egy magasságba jön" - jegyezték meg a terven, s az utcai homlokzatra két, nyilvánvalóan a lakóházéval egyező formájú ablakkeretezéstjelöltek, a jelen állapot alapján is csak vakablakként. E toldalék mögé, a telek középső részére, a szomszédtól 2 m-re egy 4,00 m x 8,00 m alapterületű, félnyeregtetős, elöl nyitott takarmányszínt kívántak fából építeni. Május 20-án a kérés „teljesíthetőnek nem találtatott, mert az ... előírt homlokzat rajz nem mellékeltetett, s a mellék épület tüzfalazattal tervezendő a szomszéd határ vonalán". Június 2-ra a nevezett, alapvetőnek nem tekinthető hiányosságokat kiküszöbölte az építtető. Ennek ellenére július 20-án kérése „teljesíthetőnek (továbbra sem) találtatott, mert... melléképületek az udvarban helyezendők el. A takarmány kamra mellék épület nem felel meg az épitk. rendsz. 3.§-a követelményeinek. Minthogy folyamodó az építkezést engedély nélkül elvégezte, felhivatik és köteleztetik, miszerint jelzett épületét jelen határozat vételétől számított 60 nap alatt annál is inkább lebontassa; mert különben a költségére hatóságilag fog lebontatni. " Az augusztus 4-én kelt föllebbezésben az építtető az építkezés nem jogszabálysértő voltát hangsúlyozta a lakóházzal egyező megjelenésre és hasonló példára hivatkozva, illetőleg hiánypótlást kérve először el sem akarták utasítani, vagy ha igen, miért kérték a pótlásokat. Ezek teljesítése után pedig a nyarat kihasználva végezte el az építőmunkálatokat. A városi mérnöki hivatal csak öt hónap múlva, a következő év januárjában foglalt csak állást: „ 1. az épület a lakóépületre előírt anyagból, falvastagságokkal és külsővel állíttatott elő; 2. azonban a belső magasságra nézve megjegyeztetik, hogy noha egészben betartatott, mind az által közép födém alkalmazása folytán, kettős emelet használtatik kamarának, illetve padlás-raktárnak; 3. ... (mennyezet) módosítás által az épület rész, amely külső kiállításában és szerkezeti szilárdságát tekintve, kifogás alá nem jöhet, azon czélnak, amelyre építtetett, kevésbbé felelne meg, s tulajdonosa számára kevésbbé használható lenne;