Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

101 a. kép Av. Barát u. 9.-Dobó u. 52. A hosszában bővített ház alaprajza; 1904. 101b. kép. Av. Barát u. 9.-Dobó u. 52. A 4. pont kapcsán az engedély kiadását megelőző, helyszíni jegyzőkönyvben először - majd később áthúzva - a következőt írták: „az utcai fal a laképület utcai falával egyenlő kialakítással lesz ellátandó". A lakhatási engedélyt az építtető 1900. november 22-én nyerte el. 1904. augusztus 4-én ifjú Szabó Imre a lakóház megnagyobbításához, fásszín és kukoricagóré építéséhez folyamodott engedélyért. A Jójárt János kőműves mester által aláírt terv a meglévő, alapjában kétsejtes lakóháznak egy másik család számára történő megduplázásáról szól (101a kép). Az augusztus 29-én kelt építési engedélyben előírták: „Köteles építtető a laképület toldalékot legalább (+) 9,00 méterig mészhabarcsba rakott téglával falazni, a mellék épületeket pedig a szomszéd felé ... tűzfallal ellátni. A toldalék laképület a meglevő laképület rész padozata és tetőgerinc magasságával azonos magasságba építendő ...A hombár építésére kért engedélyt megtagadjuk, mert a szomszédfelé tűzfallal ellátva nincsen és nincs a határvonalra tervezve Az alapjában engedélyezett fásszín a kitoldott lakóépület túlsó végével egy vonalban készült el, az udvaron keresztben állva. 1907 januárjában „a tulajdonos tartozik a fásszínt 6 hó alatt tűz- és végfallal ellátni"; ennek 1908 szeptemberére tett csak eleget. Lakhatási és használhatási engedély kiadására azonban nem került sor.

95 Leírása: Első fázisban 8,78 m x 10,28 m alapterületen alapjában a kétsejtes parasztház beosztását követte azzal, hogy a folyosó utca felőli részét már eleve beépítették egy kicsi szoba számára; a fő traktusban szabadkéményes konyha és búboskemencés szoba kapott helyet. A belmagasság 3,16 cm, a tető kétállószékes. A bővítés során szinte megtükrözték az alaprajzot annyi különbséggel, hogy a két nagyobb helyiséget szánták szobának, s a 2,45 m széles, beépített folyosó túlsó részét használták konyhának, szemben vele egy kis kamrával. A folyosó alatt pincét is terveztek. A két házrész két külön bejáratot kapott. A falak 45 cm és 30 cm vastagok. A már eredetileg is tekintélyes szélességű homlokzat a klasszikus eleganciájú eklektika vakolatplasztikáit viselte: toszkán pilaszterek tartotta, sima, holkeres főpárkányt, profilos, húzott vakolatszegélyt az ablakok körül magas, tagolt, vízszintes szemöldökkel, frízében vakolattükörrel. A lábazatot téglatextúrával tervezték. A közelmúltban igényesen fölújított épületen hiányoznak a pilaszterek és az ablakszemöldökök, az általában sima vakolatsávként formált főpárkányt gazdagon profilozták. Új készítésűek a mindkét homlokzaton egységesen a hagyományos formát stilizáltán idéző ablakok; a főhomlokzaton 1 + 2 elrendezésben, a hosszoldalnak a sarokhoz közeli részén vakablakkal kiegészítve az 1 + 2 + 1 +2 nyílásritmust. A falfelületek fröcskölt textúrát kaptak. A főhomlokzatot koronázó, patinás hangulatú, jó állapotú, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja gazdagabb a tervezettnél. Kilenc rekeszből áll: a középső gérbéllést boltíves, kettős vakzsalugáter, gérbéllés, ismét boltíves, kettős vakzsalugáter és legyező fogja közre, A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás; két szélén szintén egy-egy legyező. Az oromzat alján a formakincshez tartozó esővető deszka és csipkézet helyett fényes bádoglemezt takartak rá a főpárkányra. A tetőt szalagcserép fedi (103b. kép). Az épülethez vakolt téglapillérek között egyszerű deszkakapuk csatlakoznak. Av. Bálvány u. 6. Ábrahám-ház A telek utcafrontjának bal oldalára Ábrahám Imre építtetett földszintes lakóházat, valamint egy melléképületet a telek átellenes határára. Az 1881. december 14-én benyújtott kérelemre az építési engedélyt 1882. január 9-én állították ki. Egy év és három