Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

TÓTH BOGLÁRKA: A csíkmenasági Adorján-ház

Tóth Boglárka A CSÍKMENASÁGI ADORJÁN-HÁZ A csíkmenasági székely lófő Adorján-család házát és a hozzá tartozó fedett, kötött nagykaput 1955-ben műemlékké nyilvánították.

1 A lakóházat igényes homlokzatdíszei, födémé és különleges íves pincelejárója tette már az 50-es években is figyelemre méltóvá. A 70-es évek második felében az akkori csíkszeredai Megyei Múzeum - a műemlék megmentése érdekében - szerette volna megvenni a házat és kaput, de a vásár nem jött létre elsősorban a műemlékek védelmére vonatkozó általános állami tiltás, továbbá az anyagi támogatás teljes megvonása miatt.

2 A gazdasági épületek nem kerültek műemlékvédelem alá. Az 1960-70-es években lebontották a csűrt, majd az 1990-es évek második felében lebontották a ház előtt álló disznópajtát is. A lakóházat a 80-as évek óta nem lakják, azóta az épület és a kapu állapota folyamatosan romlott: a födém több helyen beszakadt, az épület életveszélyessé vált. Előző tulajdonosait a ház sorsa nem érdekelte, bontásra ítélték, hasznosítható elemeit széthordták, padlódeszkáit felszedték, a ház kerítéséhez újrahasználták. A magára hagyott épületet különféle gombák és hangyák is megtámadták.

3 A műemlék sorsát a Csíki Műemlékvédő Egyesület karolta fel. 2001-ben megvásárolta a házat és kaput, majd pályázatok útján 2003ban és 2004-ben sikerült elvégezni a házderék és tetőszerkezet helyreállítását, valamint a tető újrafedését. E munkálatok előzetes állapotfelméréseként a műemléképület részletes épületfelmérését és -kutatását 2001 őszén végeztem el.

4 A későbbiekben - a felújítás során alkalmam volt korábbi megfigyeléseket pontosítani, kiegészíteni. Az épület felmérése és kutatása során próbáltam több tudományág módszereit együtt alkalmazni: a néprajzi és történeti szakirodalmi tájékozódás mellett a csíkszeredai levéltárban található csíkmenasági anyakönyvek adatait is felhasználtam, valamint csíkmenasági adatközlőket is felkerestem. Az épület felmérését részletrajzokkal és az építészeti megoldások részletes leírásával kiegészítve készítettük el.

5 A lakóház történetére vonatkozó megfigyeléseinket a helyreállítás előtt falkutatással, illetve néhol régészeti módszerekkel vizsgáltuk. A kutatást dendrokronológiai mintavétellel egészítettük ki, a minták elemzését GRYNAEUS András végezte el. A ház 2001., illetve 2003. évi állapotáról és kutatási megfigyeléseinkről részletes fotódokumentációt készítettünk. E tanulmányban a csíkmenasági Adorjánház részletes leírására, kutatási eredményeinek bemutatására és a kutatások alapján kirajzolódó építéstörténetének rekonstruálására vállalkozom.

6 Csíkmenaság és az Adorján-család Csíkmenaság (Armageni) Hargita megyében, Csíkszeredától kb. 25 km-re, a Csíki-medence keleti peremén, a Fiságba befolyó Tapioca patak észak-déli irányú völgyében fekszik. A negyektől körülvett falu 822 m magasan található. A Csíki-havasok ezen részét fenyőerdő és havasi legelő, továbbá a falu határában két kisebb bükkfaerdő alkotja. Menaság éghajlata hideg, az évi átlaghőmérséklet 6 °C, ezért a vegetációs időszak rövid. Az uralkodó szélirány északi-északnyugati, a csapadék évi átlagmennyisége 1200 mm. Csíkmenaság elkülönülő két tízesén kívül (északon Pottyond és délen Menaságújfalu Csíkszentgyörggyel összenőve) ma halmazfalu, melynek a 19. században két tízesét (Templomon felül és Templomon alul), az 1930-as években három tízesét (Felszeg, Középszeg, Alszeg) tartották számon.

7 Csíkmenaságot viszonylag későn, a 16. században említik először a források, de korábbi emlékeket is őrző gótikus temploma a falu korábbi 12-13. századi betelepülésére utal.

8 Legelőször 1567-ben jelenik meg írott forrásban a