Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
széles téglaboltövek. A magasföldszint hosszabb oldalán minden második tengelyben csak vakablakot alakítottak ki a többivel egyezően vízszintes, húzott, profilos szemöldökkel, mely alatt középen kicsi, női fej díszíti a nyílást. Az ablakok egységesen igen archaikus kialakításúak a középmagasságban lévő, vízszintes tokosztóval és kifelé nyíló szárnyakkal. A legtöbb ablakszemből kitörték az üveget. A magasföldszint homlokzatain elegáns, klasszikus homlokzatplasztika nyomai láthatók: a falfelületeket szegélyező, toszkán jellegű pilaszterek a hosszoldalon tagolt, húzott koronázó párkányt tartanak. Mindkét utcai homlokzaton széles övpárkány nyomai látszanak. A vakolat jelenleg igen rossz állapotban van, s föltételezhető, hogy néhány homlokzati elem már korábbi homlokzat-fölújítás áldozatául esett. A sima, udvari homlokzaton hagyományos formájukkal értékes nyílászárók maradtak fenn; a magasföldszinti, egyetlen lakásbejárathoz szintén szépen formált, külső falépcső vezet föl, alul farkasfogasra fűrészelt deszkamellvéddel. A patinás megjelenésű, egyben szinte teljesen ép, az egy traktuson túlnyúló, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja nyolc rekeszből áll: hat gérbéllést fog közre két legyező. Alattuk sorakoznak a esővető deszkát tartó deszkakonzolok, az egyik deszka megbillent. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. Időközben megszüntették az oromzat fölött általános, kicsi csonkakontyot. A tetőt szalagcserép fedi (79. kép). 79. kép Mv. Csöndes u. 1.-Kolozsvári tér 9. A polgári tekintélyű, magas épülethez falusias barátsággal csatlakozik az egyszerű, koros deszkakerítés és gyalogkapu. A jó fekvésű épület szemmel láthatóan használaton kívül, üresen és elhanyagoltan áll. A föltétlenül fönnmaradásra és helyreállításra méltó lakóház műemléki védelem alá helyezése megkezdődött. Mv. Csöndes u. 23. - Rákóczi u. 38. Németh-ház A telek két utca által közrefogott sarkában 1882-1884 között építtette föl Németh Imre földszin80. kép. Mv. Csöndes u. 23.-Rákóczi u. 38. tes lakóházát, és a Csöndes utcai telekhatár mellé egy melléképületet emelt. 74 Az oromzatos, utcai homlokzatot 1 + 2 nyílásritmussal jelenleg a hagyományoshoz közeli méretű, műanyag redőnyös ablakok, a tornác bütüjét egy magas parapetű, mellékhelyiség-ablak törik át. A falfelületet a korábbi vakolat-ornamentika szerény maradványa - lizénák és sima párkány - tagolják. A vadonatúj, másfél traktus szélességű, a csonkakontyot nélkülöző, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a középső, kettős vakzsalugátert két oldalról fenyőminta, ferde lécezés, egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum keskeny sugarait középen korong fogja össze (80. kép). Mv. Farkas u. 11. - Remény u. 48. Szanka-ház A telek két utca által közrefogott sarkában 1883-1884-ben Szanka István és neje, Szélpál Rozál építtetett földszintes lakóházat. A porta átellenes felében - a telekhatároktól sajátos módon oldalkertekkel elválasztva - Krizsa János emelt mosókonyhát és kamrát 1898-ban. 75 A kéttraktusos főépületet időközben megszélesítették az udvar felől egy harmadikkal, mely fölött tovább nyúlóan leeresztették az eredeti tetősíkot. Az oromzatos, utcai homlokzaton az ablakokat stílusidegen, széles formájúra cserélték, a szobán egymás melletti háromszárnyúra. A falfelületet a korábbi vakolat-ornamentika szerény maradványa - lizénák és sima párkány - tagolja.
