Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

U. CK A központi bejárat, hivatali - üzemi - épület, az állandó és időszaki kiállitási helyiségek, raktár, helyi konzerváló műhely, stb. mellett gondolnunk kell megfelelő bemutató, felvonulási részre, ünnepélyek színhelyére, szórakozó, ki(55) ránduló, s éttermi, kereskedelmi, s egyéb célü üzemek elhelyezésére is. f$'J Ilyen jellegű megoldást tanulmányozhatunk ifj. Rimanóczy Gyula építészmérnök Budapestre tervezett szabadtéri néprajzi múzeumi diplomatervén,/s Puskás Tamás építészikor- - c iff /T^N nök hasonló, Tihanyba tervezett diplomatervén./Mind a ket is k-iv

i

áiTü-^te: általánosságban és részleteiben ;erv az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem^Középülettervezési Tanszékén - ïïeichinger Károly professzor irányításával készült, / Az elmondottak természetesen még nagyvonalakban sem merítik ki a magyar szabadtéri néprajzi mmuzeum általános elvi és gyakorlati kérdéseit. Számos olyan kérdés, feladat és követelmény merül még fel a továbbiakban, amelyek a szervezeti, ügyviteli, néprajzi, építészeti, műemléki, s mindezekkel együtt, egyenlő mértékben és egyenlő jelentőséggel a társadalmi, népművelési és az idegenforgalmi szempontból alap_jvető jelentőségűek. Ezekre a kérdésekre, feledatgokra és követelményekre az előzőekbenNagyrészt már y/^

aszt/nyertünk, s részletes javaslatokat is hallottunk!^ továbbiakban a tár^sadalmi ésyfezmüvelődési törekvések - Budapest Városi Tanáes Végrehajtó Bizottsága, a Hazafias Népfront szervezete,, s valamennyi érdekelt és érintett szervezet és intézmény/Közös és valóban egységes munkássága szükséges ahhoz, hogy a tervezett magyar néprjj^fci szabadtéri múzeumban, a magyar népi építészet kiemelkedő jelentőségű alkotásai, a népi műemlékek egy-egy jellemző és jellegze

tes, sajátos példája/(méltó és maradandó muzeális keretben? a magyar