Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

II. rész - A Szabadtéri Néprajzi Múzeum önálló intézmény lesz

A bürokráciának köszönhetően, a múzeum építését ugyanolyan beruházásnak tekintették, mint a műszaki beruházást. Az iparban szokásos rendelkezések miatt HOFFMANN Tamás főigazgató január 23-án a MM Beruházási Főosztályhoz benyújtott panaszát csak szeptember 15-én továbbították a miniszterhelyetteshez. A főigazgató szerint a közreműködő egyetemisták munkája nem vehető igénybe, ugyanis bontási és kivitelezési tervezéshez szakmai gyakorlattal nem rendelkeznek.

165 A Műszaki Egyetem KISZ Bizottsága és a Szabadtéri Múzeum közötti megállapodás értelmében, 1971-ben építészmérnök hallgatók felmérési dokumentációkat készítettek. Ez a társadalmimunka-akció a múzeum számára nem volt kifizetődő, mert egy kiszállásra egy épületfelmérés esett, amely rendkívül gazdaságtalan - útiköltség, szálloda stb. - a múzeumnak.

166 A két néprajzi intézmény szétválása megkönnyítésére és további együttműködésére, GARAMVÖLGYI József, a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese intézkedést adott ki: „A Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezete és együttműködése a Néprajzi Múzeummal'

, címmel. A tervezetet GÖNYEI Antal főosztályvezető eljuttatta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum minden érdemi munkatársának, továbbá a Néprajzi Múzeum vezető munkatársainak. Az intézkedés mindenre kiterjedően meghatározta a két intézmény szétválása utáni önálló működést, és a szétválás után még felmerülő közös feladatokat. Kijelölte - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum feladatát, - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum hatáskörét, - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felügyeletét, - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum együttműködését a Néprajzi Múzeummal.

167 HOFFMANN Tamás főigazgató 1972. november 9-re, a Szabadtéri Múzeumok Országos Tanácsának ülésére meghívta a tanács tagjait. A napirend 2. pontja szerint FÜZES Endre főelőadó tájékoztatót tartott a művelődésügyi miniszterhelyettes állásfoglalásáról, a Néprajzi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közötti együttműködéséről

168 (55. kép). felépíteni az ország legnagyobb szabadtéri múzeumát. Néprajzkutatók, építészek, vezetők és beosztottak adták kézről kézre azt az ásót, mellyel a kispaládi ház alapjait kezdtük kiásni, és amelynek nyelén aláírásunkkal hitelesítettük az esemény ünnepélyességét. A kemény talajjal ügyetlen kézzel küszködve, dacos akarattal ástuk a nehéz rögöket, közben tréfálkoztunk, vidáman élcelődtünk, mint általában azok, akik nehéz küzdelem után eljutottak oda, hogy céljaik megvalósításához tevőlegesen is hozzájárulhatnak. (...) Az 'első kapavágás ' perceiben bizonyára nem gondoltuk végig az előttünk álló évtizedek küzdelmeit, gondjait, örömeit és kudarcait. Nem is gondolhattuk, hiszen akkor még csak a felépült múzeum délibáb képe lebegett a szemünk előtt." (FÜZES Endre, 1988) 169 „Húsz évvel ezelőtt egy borongós, szeles, esőre hajló áprilisi napon vagy tízen álltunk körül egy gazos földdarabot a 'Staravoda' patak völgyében azzal az elhatározással, hogy itt fogjuk 55. kép. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Működési Engedélye, rajta az alapítás éve: 1972. SZNM A 3105. 1.