Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
II. rész - Múzeumépítés - Szakmai feladatok
Ebben az évben a beruházási feladatok megoldása és a kiválasztott népi építészeti emlékek áttelepítése lelassult. SZEGE Bálint adminisztratív igazgató jelentésében összegezte, hogy a beruházási jellegű feladatok közül megtörtént a terület kisajátítása, kártalanítása, bekerítése, a felvonulási és raktárterületek építése, és a megkerülő út egy része, összesen 8,3 millió értékben. Ebből mintegy 4 millió forintot, tíz cserelakásért Pest megye biztosított. A beruházási munkák, melyek feltételei a múzeum építésének, nem haladtak a kívánt ütemben. A tervek, a kapacitás hiánya miatt egy sor népi objektum építéséhez szükséges előfeltétel megteremtése kommunális víz, színek, deponia, raktár, konzerválóműhely stb. - csak akadozva valósult meg. Az építéshez szükséges ideiglenes vízvezeték megépítését 1972. év első felére ígérték. A felsorolt hiányok miatt, a már megvásárolt 59, zömében lebontott és deponált épület anyagának konzerválása még mindig nem megoldott. Ebben az évben öt épület került bontásra. Az Országos Műemléki Felügyelőség konzerválórészlege felszerelés hiányában nem tudta megoldani. A MÁV Tokodi Fatelítő Üzeme csak kisebb méretű anyagok konzerválását vállalta. így a folyamatos tömeges konzerválás előfeltételei is csak 1972 tavaszán valósulhatnak meg. 151 A múzeum tárgyi anyagának konzerválása és restaurálása hasonlóan még ebben az évben sem volt megoldva. Szeptemberben a Műemléki Felügyelőség Kivitelezési és Pénzügyi Osztálya megállapodást kötött a Falumúzeummal, hogy október l-jétől kezdve a Felügyelőség a Néprajzi Múzeum által adott technológia és receptura alapján önállóan végezheti a felállításra kerülő anyagok konzerválását, közölte CSIZMADIA Pál JANOVICH Istvánnal. A főrestaurátor kizárólag a konzerválási technológia és receptura betartását és annak hatékonyságát ellenőrzi, az irányításban nem vesz részt. Irányítja viszont a Falumúzeum épületei berendezésének konzerválási és restaurálási munkáit. 152 A néprajzi objektumok építéséről írja SZEGE Bálint a jelentésében, hogy az építkezés az előfeltételek általános hiánya mellett, kellő előkészítés nélkül indult meg. Az 1970. évben indult a Néprajzi Múzeum és a Műemléki Felügyelőség között a gyakorlati együttműködés, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba telepítendő objektumok 43. kép. Szege Bálint adminisztratív igazgató, 1970. bontása és újjáépítési munkáinak kivitelezésére. Az építkezés mind a két oldalról jelentkező gyakorlatlansága és az építés egyéb feltételeinek hiánya a fedezet késői biztosítása miatt akadozott. A szerződéseket 1971-ben csak a hitel megnyitása után volt mód megkötni, 1971-ben a felépíteni tervezett objektumokból csak 4 újraépítés és 5 megkezdett építés készült el. Egyre inkább problémát jelent még a néprajzi objektumok tudományos követelményeknek megfelelő bontási és újraépítési tervdokumentációinak elkészítése. A tervező intézetek tervezési megbízást nem, vagy csak 1972-73-ra fogadnak 153 (43. kép). * A kiemelkedő idegenforgalmi jelentőségére tekintettel, a Művelődésügyi Minisztérium jelentős beruházási keretével készül a múzeum, létesítését Pest Megye Tanácsa anyagilag is támogatja. A KISZ KB és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa védnökséget vállalt a létesítés felett. A beruházási munkákat a Művelődésügyi Beruházási Vállalat irányítja, a tudományos terveket, és az objektumok kiválasztását a Néprajzi Múzeum készíti, a népi építészeti objektumok áttelepítését a Műemléki Felügyelőség végzi. A sok és nagy feladat miatt, a megvalósítás érdekében egyéb támogatásra is szükség van. Ezért fordult GÖNYEI Antal, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya vezetője további támogatást kérve az IBUSZ-hoz, és az Idegenforgalmi Tanácshoz. 154 *
