Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

II. rész - A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tudományos tervvázlata

helyezésének koncepciójával, a tájba jól beillőnek tartja. BARABÁS Jenő a tanulmánytervet átgondoltnak, megfontoltnak tartja. PÁLA Károlyné tanácselnök-helyettes Szentendre nevében megjegyzi, hogy az oda vezető út és vízhálózat kérdésében az illetékes főhatóságok messzemenő támogatást adnak. A város részéről is maximális segítséget ígér. TÁLASI István figyelmeztet az építmények történeti hitelességének kérdésére, és felveti a kérdés történeti rekonstrukciós lehetőségekre. VARGHA László úgy érzi, hogy 1896-tól napjainkig eltelt 70 év most hozza meg gyümölcsét a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szempontjából. A gyűjtemény létrehozása nagy feladatot ró az idős és fiatal szakemberekre egyaránt (...) kollektív összefogásra, kollektív munkára hívja fel a figyelmet. Ezt a nagy volumenű munkát csak a Néprajzi Múzeum keretében lehet megoldani. (...) Javasolja, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség és a Néprajzi Múzeum a legteljesebb mértékben dolgozzon együtt.

101 * A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Szakbizottsága legközelebbi ülésén, június 16-án az első megnyitandó tájegység tervezésében foglalt állást, MORVAY Judit koncepciója és javaslatai alapján. BARABÁS Jenő javaslatot tett az egységek jövőbeni bemutatására. „Az egyes egységek bemutatását úgy terjesszék a bizottság elé a felelősök, hogy az egyes építményekről legyen fénykép, röviden a ház leírása és alaprajza. így egymás mellé rakva az egységeket, azon belül az épületeket, alternatív javaslatokat, sokkal áttekinthetőbb, könnyebben lehet dönteni egy-egy felmerült kérdésben.

102 Ebben az esztendőben még három csoport építményeinek ajánlatát vitatták. Tíz alkalommal döntöttek különböző tájegységekbe kerülendő épületek, építmények felett. A vásárlásra javasolt épületekről a Vásárlási vagy Szakbizottság döntött. Javaslatot tettek a népi műemlékek múzeumi célra történő vásárlási eljárásának egységes módosítására. A Múzeumi Főosztályról VERŐ Gábornak MOLNÁR János miniszterhelyettes számára készített jelentése alapján, 1967. szeptember végéig a bizottság által kijelölt objektumok közül: megvásárolt: 6 lakóház, 3 gabonás, 2 pajta, 2 istálló, 2 méhes, 2 góré, 1 szárazmalom, 1 olajütő malom, 1 hajómalom és ezekhez számos berendezési tárgy és bútor; vásárlásra kijelölt: 1 szélmalom, 1 fatemplom, 1 harangláb, 4 lakóház, 2 pajta, 2 istálló, 2 pince eddig beszállítva: 1 lakóház (Kispaládról), ráckevei hajómalom (szétbontva), 1 lakóház felépítési terv: Kispalád lakóház, - csűr, istálló.

103 A múzeum területére már beszállított objektumok felépítését a Néprajzi Múzeum szeretné megkezdeni. Különösen az először megnyitásra kerülő Szatmár tájegység kispaládi lakóház, csűr és istálló építését. Az építkezések körül azonban problémák merültek fel, mert a környéken alkalmas szakemberek nincsenek. Ezért Szatmárból kell „paraszti ezermestereket'' hozatni. Ez viszont a rendelkezések értelmében, problematikus. Ezért kéri BODROGI Tibor főigazgató a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának segítségét.

104 * A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága (KMI) 1967. március 23-án jelenti a Múzeumi Főosztálynak, hogy a Szentendrén tartott helykijelölési szemlén BALLÁ Tibor, az Építési Minisztérium területi főépítészsége képviseletében kijelentette, hogy az Építési Minisztérium a téma megfelelő műszaki és azzal járó terület-felhasználási vonatkozások előkészítésére tervpályázatot kíván kiírni. A tervpályázat lefolytatásáig sem programterv, sem kiviteli terv nem készíthető. A KMI ugyanakkor nehezményezi, hogy lényeges kérdésekről, mint például a tervpályázattal kapcsolatos tárgyalásokról az igazgatóságot, mint beruházót nem tájékoztatták. A tervpályázattal kapcsolatos kérdések tisztázása nélkül pedig előbbre lépni nem lehet.

105 Az ÉVM kijelölése alapján, az Országos Műemléki Felügyelőség a Szabadtéri Néprajzi Múzeum rendezésére tervpályázatot írt ki. A kiadott tematikában a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területére egyes parcellák állapotát és értékelését az 1967 januári felmérés szerint adta meg, és ismertette az adottságokat is. Megadta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területének általános természeti, földrajzi jellemzését. Meghatározta a víz és közlekedés lehetőségét. Megjelölte a 16 tájegységet. A szövegtervezetet 1967. június 27-én az Országos Műemléki Felügyelőség plenáris ülé-