Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

tanulmányokat tudomásunk szerint, az utóbbi évekig /kb. 1966-ig/, a Néprajzi Múzeumban /a továbbiakban: NM/ nem folytattak. Ezért a múzeumban nem alakult - nem is alakulhatott - ki az a sajátos, a múzeum követelményeknek és feladatoknak megfelelj munkatársi csoport, szakemberi kollektíva,.melynek,történelmi, néprajzi, rrmzeológiai, gazdasági, műszaki, építészeti, építészettörténeti tudása és gyakorlata ezirányban-^ibontakozott és öszszeforrott volna. Bár a Néprajzi Múzeum 1957 óta a MSZNM létesítéséről nem mondott le, és azt bizonyos mértékig több-kevesebb felelősséggel - hivatalos munkatervébe is felvette, egyetlen olyan szakembert - főfoglalkozású muzeológust - sem alkalmazott, akinek települőstörténeti, népiépítészeti, műszaki-építészeti képzettsége lett volna, vagy e témával rendszeresen,szakszerűen és eredményesen foglalkozott volna. • A jelenlegi munkatársak, minden egyéni, és szakmai kiválóságuk mellett, speciális képzettségük révén nem felelhetnek meg a vázolt követelményeknek. Van köztük viselettörténész, szőlészettel és borgazdálkodással, méhészettel, ethno-archaeológiával, illetőleg név-gyakorisági-statisztikai vizsgálattal, lakáskultúrával és erdőgazdálkodással foglalkozó, csak f^ppena szóban lévő néprajzi tudományterületnek nincs müvelője. Az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékén végzett és végző településtörténeti, illetőleg népi épitészeti tárgykörből doktorált és jó szakképzettségű vagy szakdolgozatot készítő fiatal szakemberek vagy más intézményben, vagy csak vidéken kaptak és kapnak elhelyezést. Vçgyis megállapítható, hogy a MSZNM tervszerű megvalósításával kapcsolatosan a szükséges szakképzettségű munkatársak kiválogatása, kellő gondossággal nem történt meg. A NM tehát a MSZNM csoportban, a témában-, nem kellőképpen tájékozott, más szakterületre képzett és más szakterüle- ^