Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
FÜGGELÉK
utolsó sorban a szükséges ut- és közműhálózatra, valamint a várható további fejlesztésre is. Az ebben a szellemben megtartott meghívásos és két ütemű pályázat eredményes volt. A pályamüvek, különösen az első ütem eredményei alapján a II» ütemre meghívottak pályázatai, számos jó és hasznos gondolatot tartalmaztak. Alapos elemzés után a továbbiakban a következő fő kérdések marii tek fel: a szabadtéri néprajzi múzeum területére való érkezés zavartalanságának és élményszerüségének a biztosítása; a betelepítésre kerülő együttesek domborzatilag és tájilag legjellemzőbb helyének kiválasztása, az együttesek logikai összefüggéseinek és csoportosításának biztosításai - a legfontosabb uj épületek - igazgatási és kiállítási épület, étterem, kertészet - elhelyezése; - az úthálózat megtervezése; - a mindezekhez szükséges jellegzetes és esztétikus táji keret biztosítása. A pályázati részletes ismeretében ugy véljük, hogy műszakilag rendelkezésre állanak azok a keretek és lehetőségek, amelyek, ennél a sajátos, kettős - müszaki-épitészeti és népraj zi-muzeológiai - feladatnál fennállnak*' A pályázat eredménye, a pályamunkák hasznos, ötletes javaslatai már önmagukban is rámutatnak a feladat jelentőségére, értékeire és egyúttal tanulságaira is. Szentendre ez az érdekes és változatos szépségű város, a természeti, a x táji adottságok harmonikus egységében, a magyar falumúzeum létesítésével, itteni elhelyezésével, jóval többet nyert, nagyobb lehetőségek nyíltak meg számára, mint ahogy a helykiválasztás alkalmával - az elmúlt évek folyamán - mindez elgondolható és várható volt. S éppen ez az ujabb jelentős települései tényező, értéktöbblet, indokolja, hogy Szentendre város általános építészeti kérdései sorában - a történeti város és üdülőközpont problémái vizsgálatánál P'a Szentendrei magyar falumúzeum jellegével, célkitűzéseivel, feladataival ós szerepével is részletesen foglalkozzunk.
