Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

I. rész - A helykijelölés javaslatai és vitái

Ián nem figyelnek eléggé a nehézségekre, és az esetleges útvesztőkre. Ezért felveti a hitelesség kérdését, a berendezés kérdését, a rekonstrukció kérdését. A tervezet III. 1. pontja javasolja, hogy a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény objektumainak berendezését részben a Néprajzi Múzeum raktáraiból kell megoldani. Ugyanakkor nyomatékkal hangsúlyozza, hogy „A Néprajzi Múzeum nyolc évtizede gyűjti, óvja a tárgyait azzal a céllal, hogy a kortársaknak és az eljövendő nemzedékeknek (...) beláthatatlan időkig tanúskodjék nemzeti kulturális kincsünk egy jelentős részéről. Ilyen gyűjtemény se Magyarországon, se másutt a világon nincs még egy ..." A Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben való elhelyezés mintegy visszateszi a tárgyakat kopásnak, elhasználódásnak. A leggondosabb őrzés, konzerválás is csak lassíthatja pusztulásuk folyamatát. Foglalkozik még az objektumok elhelyezésének kérdésével, a fenntartás költségeivel, melyeket véleménye szerint a tervezet optimálisan ítél meg. Végül megfontolandónak tartja, hogy a jelenlegi létszámmal a Néprajzi Múzeum munkatársai - mintegy ráadásként a jelenlegi feladataira - megoldhatják-e a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény feladatait is.

65 BODROGI Tibor főigazgató elküldte VARGHA Lászlónak azt a jelentést, melyet július 16-án ERDÉLYI Zoltán készített a Szabadtéri Néprajzi Múzeum helyzetéről. A szabadtéri gyűjtemények korrekt ismertetésének utolsó mondata pedig így szól: „Amennyiben a központi gyűjtemény tervezetét a főhatóságok elvetnék, javasoljuk, hogy a Bizottság intenzíven foglalkozzon a vidéki gyűjtemények létesítésének lehetőségeivel."

66 Meglehetősen pesszimista hangulatot váltott ki a miniszterhelyettesi értekezlet, hiszen ott döntés nem született, és azóta is csend van. Lehangoló volt ERDÉLYI Zoltán megállapítása annál is inkább, mert a több évtizedes harc óta, először merült fel a gondolata, hogy feladják a Szabadtéri Gyűjtemény megvalósítását. Ennyi munka, ennyi fáradozás mégsem lehetett hiába. Az MSZMP Agit. Prop. Bizottság 1965. szeptember 8-i ülésére meghívást kapott BODROGI Tibor főigazgató és MOLNÁR János miniszterhelyettes. Az ülés 4. napirendi pontjának témája: „Előterjesztés a Magyar Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létesítésére." Az előterjesztést a Magyar Szocialista Munkás Párt Kulturális Osztálya készítette, és KÖPECZI Béla terjesztette fel: 1. Az Agit. Prop. Bizottság egyetértett a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létesítésével, a Néprajzi Múzeum felügyelete alatt, és engedélyezte a Néprajzi Múzeumnak, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozásának munkáját kezdje el. 2. Egyetértett azzal, hogy a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 10 év alatt épüljön ki, s a Gyűjtemény helyéül Budapest III. Óbuda, Mocsaras dűlő, és a rányíló Péter-hegy és Arany-hegy közötti völgyet jelöli ki. 3. Tudomásul veszi, hogy a Magyar Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény költségeit a Művelődésügyi Minisztérium biztosítja. A gyűjtemény megnyitása után, a fenntartási költségek egy részét a bevételekből kell fedezni.

67 Az Országos Műemléki Felügyelőség beruházási csoportvezetője szeptember 16-án értesíti a Néprajzi Múzeumot, hogy a szabadtéri múzeum létesítéséhez 1966-1970. évig bezárólag, évenként rendszeres műemléki támogatást kíván biztosítani.

68 Az 1959 óta várt döntés megszületett. A Művelődésügyi Minisztériumból LIPTAI Ervin főosztályvezető értesíti a Néprajzi Múzeum főigazgatóját, BODROGI Tibort, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Agit. Prop. Bizottsága a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítésére vonatkozó előterjesztést elfogadta. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozásának munkáját a Néprajzi Múzeum haladéktalanul kezdje meg.

69 A helykijelölés javaslatai és vitái Az engedély birtokában megindult a versengés a múzeum elhelyezésére. Ismételt megbeszélések és egyeztetések sora követte egymást. A számos, korábbi szóba jöhető területek mellett, újabb javaslatok is születtek, és helyszíni bejárások kapcsán végigjárták a számba vehető budapesti és környéki helyeket. Az aquincumi polgárváros mellett, az Aranyhegy, Petneházi rét, Cinkota, és elsődlegesen a Népliget, - de már korábban - Szentendre is. Különböző tervek és összehasonlító tanulmánytervek készültek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítésének lehetőségeire. Mióta az Agit. Prop. Bizottság az engedélyt megadta, a múzeum létesítésén fáradozó szakemberek legnagyobb problémája a terület kijelölése lett.

70 Több hivatalos beszámoló tudósított az elképzelésekről, de több dezinformáció kapcsán kü-