Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
FÜGGELÉK
ház, stb./ helyeznek el. A kulturális, célokat szolgáló Ilyen épit- 1 menyek száma az; országban 14,. /pl.; Hollókő; -Párád", Tiszacsege, • .-• Kiskunhalas, Verpelét, Ráckeve, Sukoró, Szegvár, Tihany,jBalaton^ szentgyörgy, stb,/. ennek kb. kétszerese azoknak:" szama, melyek a vendéglátóipar szolgálatában állanak, , . 4. / A legtöbb népi műemlék a,zonb.an magántulajdonban marad, 'az érvényben lé.vő műemléki\törvény kötelezi ugyan a tulajdonost a.z: objektum változtatás, átépítés nélküli fenntartására, az erre-.vonat-kozó hatésági.intézkedések' azonban a tulajdonosok anyagi helyzete alatt nehezen foganatosíthatók. . , \ 5, / A. népi műemlékek többségének helyben! megtartása-,- a város - ás községrendezések,'á benne lakók szociális igénye ás<az ily en módon való fenntartás magas rezsiköltsége miatt nem biztositható. Célszerű ezért a népi épitészet reprezentáns képviselőinek egy részét - az Európában kialakult gyakorlat szerint - egy helyen, egy ldogeiiforgalmi centrumban, vagy a főváros közelében összcgyüjteni ós Szabadtári Néprajzi Gyűjteményben bemutatni. Ilyen jellegű kisárlctck nár hozánkban is történtek, /Veszprém, Balassagyarmat, Zalaegerszeg, stb./ ezek azonban nem pótolják ós nem helyettesítik a Budapesten létesítendő központi gyűjteményt. II. 1. / A Magyar Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény /WSzNGY./ létesítése tudományos és népművelési szempontból egyaránt jelentős. A falusi lakosság termelői tevékenységéhez "és mindennapi életéhez a korábbi társadalmi viszonyoknak megfelelően, olyan épületek tr.rtoztek, amelyek az adott gazdasági lehetőségek között egy-egy tájra jellemző építőanyag, szerkezet fölhasználásával épültek és a bennük lakók, vagy G velük dolgozók legjellegzetesebb igényeit elégítették ki, A bemutatásnak ez a módja mélyrehatóbban ós szemléletesebben érzékelteti a parasztság XIX.-X,v, századi műveltségi szintjét, mint általában a múzeumban rendezett nóprajzi"kiállítások, A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény mint kulturális látványosság az idegenforgalom egyik bázisa lesz. Az eddig létrehozott európai gyűjteményeket hatalmas tömegek látogatják. ,A tapasztalat azt igazolja, hogy a belépőd Íjakból származó Összegek nemcsak a, gyűjtemény fenntartási költségeit fedezik, hanem néhány óv alatt a felépítés költségei is megtérülnek, 2. / I959. áprilisában a'Magyar Tudományos akadémia - e témával foglalkozó széleskörű ankét után - javasolta, hogy a Néprajzi Múzeum egyik osztályaként létesítsenek Budapesten Magyar Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt. 1962-ben a Múzeumi Főosztály utasitására a Néprajzi Múzeum mellett operatív szakbizottság alakult - a Skanzen Bizottság mely működése során foglalkozott a MSzNGy helyének kijelölésével, a