Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

Skanzenban. Természetesen minden esetben kivétel nélkül - elvégre bármilyen múzeumi tárgyról van szó,annak kell hogy legyen leiró lajstroma és katalógusa - szükséges a teljes dokumentáció. Ha beérkezik egy tárgy, egy pásztorfaragás, nyilvánvaló, hogy azt lerajzoljuk, lemérjük, anyagát meghatározzuk, azaz dokumentáljuk. Egy épületnek a műszaki felmérése a kiindulópont. Nagy Elemér hozzászólását köszönöm, de csak egyénileg. Tudniillik tudományos szempontból az anyagi haségről mondottakkal tökéletesen egyetértünk. Nem értek azonban egyejfc azzal, hogy társadalmi munkával egy ilyen építészeti objektum állandó gondozása rendszeresen megoldható. Ne vegye rossznéven, de én már pár évvel idősebb vagyok nála és nekem a társadalmi munkák soméról eléggé rossz véleményem van. Amit Pilep Antal mondott az uj kutatógárdáról, azt annyival kell nyugtáznom, hogy ő is azok közé tartozik, akik a néprajzosok és az építészmérnök hallgatók közötti termékeny együttműködés jövőbeli elmélyítését szolgálják. Azzal is egyet kell értenünk, hogy Simányi Frigyes kedves jó barátunk az utcaképek, térfalak megbontását félti. Valóban ezzel jár. Jx Ami pedig a továbbiakat illeti, nem az a cél, hogy a következő alkalommal már mindent befejezzünk, mert erre nincs lehetőség, Nagyon jól tudjuk, hogy záros határidőn belül nincs mód arra, hogy akár 16, vagy 36 népi objektumot tegyünk le egy szabadtéri néprajzi múzeum rendezett vagy rendezetlen*területere. Az első és legfontosabb az alapvető kérdések tisztázása. Bizonyos mértékig ez már korábbi megbeszélések alapján részben már kialakult. A továbbiak a Művelődési Minisztérium Muzeun?i Osztályának a feladata.