Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SZENTI TIBOR: Hagyományos tanyai ólak, aklok, esztrongák és galambdúcok Hódmezővásárhelyen

JEGYZETEK 1. SZENTI Tibor 1983. 213-243. 1. SZENTI Tibor 1986. 109-141. 2. SZENTI Tibor 1978. 283-314. Itt kell megjegyeznünk, hogy ennek az építménynek a megnevezését - megfeledkezve annak eredeti, táji egybeejtéséről, és az ilyenkor kötelező etnográfiai jelölésről, ahogy tette ezt NAGY Gyula és mi is, valószínűleg a számítógépes szövegszerkesztőben a javítóprogram hatására, amely szavunkat különírva fogadja el - utóbb már két szóban jegyezték le. A gabonásverem szavunkat a kerekólhoz hasonlóan különválasztja, holott a Magyar Néprajzi Lexikonban FÜZES Endre is - nagyon helyesen - összeírta. Mi következetesen maradunk az eredeti formánál, ahogy gyűjtési területünkön maga a kerekólat építő lakosság ejtette, és nem helyesírási hibaként írjuk egybe évtizedek óta. (A néprajzi szakirodalom nem hagyatkozhat a szövegszerkesztő merev diktátumára. A Windows-program például nem ismeri és hibaként piros aláhúzással jelöli a tapasztás, a lúdól, vagy a többosztatú szavunkat is. 3. Itt jegyezzük meg, hogy a Puszta 1743-as elkülönözését követően indult meg a maradandó szállások építése, és a 18. század végére már fejlett szállás-tanya rendszerrel találkozunk. Ez után, a 19. század elejétől beszélhetünk már néprajzi értelemben is tanyákról, de történelmi szempontból a feudalizmus kötött termelési és birtokrendszere alapján a tanyákat még mindig szállásnak nevezik, holott a tanya szó már igen korán, a 18. század közepétől a levéltári adatokban abban a fogalomban jelenik meg, ahogy ma is értelmezzük. 4 .A százalékszámítás csak hozzávetőleges tájékoztatást ad, ezért is használtuk az egyenlőségjele = helyett a megközelítőleg » jelét. 5. A táblázat egy épületet egy egységnek számít, de ha több részes például lehet benne tyúkól és lúdól is ezeket állatfajok szerint szintén egy-egy helynek ismerhetünk el, így az elől számlált tyúkól mellett összeadódik belőle még egy lúdól is. Amennyiben a vizsgált korszakban például két ilyen épületet írtak össze, a vizsgált állatfaj szálláshelyének száma is megduplázódik. A többosztatú épületeknél csak az állatszálláshelyeket össze számlálva (ház, szín, akol stb. nem tartozik ide, még, ha egy fedél alatt is épültek), így több ól is összeadódik, ezért jön ki a reális, mindösszes ólszám. 6. A hagyományos tanyai építészettel foglalkozó sorozatunknál a falakkal és építőanyagokkal kapcsolatban részletesen lásd: SZENTI Tibor 1998. 12: 189-212. 7. Prot. Jud. 3. kötet: 426. 8. Prot. Jud. 3. kötet: 343. 9. Az összesítésben csak ott adtuk meg az ólak összes és átlag árát, ahol minden becsült ólnak az árát is megadták. Amelyik táblázatrészben csak egy-két ól árát tüntették föl, ott szakszerűtlen lett volna átlagolni, hiszen köztük több ismeretlen árú volt, így a számítás nem adott volna valós eredményt. (A xr = krajcárból 60 1 váltóforint, tehát nem 100-al kell osztani, mint a forintnál a fillért.) 10. S:v: = salva venia - tisztesség ne essék! ILA 18. század végéről Mártélyon (Csongrád megyében, egykor Vásárhely része) megmaradt néhány külsőszelemenágasos, padlásolatlan ököristálló bizonyította, hogy ezek hidegek voltak és a rideg, félrideg tartású ökrök téli elszállásolására szolgáltak. A nagytestű állatok az ólmos esőt, havat, erős fagyot ebben betegség nélkül átvészelték, míg a többi állat kifázott, vagy elpusztult volna. (Lásd: SZENTI Tibor 1986. a 111-115. rajzokat, és 131: 1 ábrát.) 12. Hirdetőkönyv (továbbiakban : H. k.) IV. 1001. d. 6. Pro 2ex 8br 1810 Publicant. 13. H. k. IV. 1001. d. 6. Pro 21a Apr: 810. 14. A tutajfal részletes leírását lásd: JUHÁSZ Antal 1974. 288.; JUHÁSZ Antal 1989b. 124-137. 15. H. k. IV. 1001. d.7. 1834. Április 27-i Publicant. 16. H. k. IV. 1001. d.7. 1834. Április 27-i Publicant. (A kopáncsi sík és a Batidai- ér között volt található.) 17. Magyar birka alatt az erdélyi rackát, a magyar rackát és e két alfaj keveredéséből előállt fajtát egyaránt jelölték. 18. H. k. IV. 1001. d.5. Pro 13a May. 810-i Publicant. 19. H. k. IV 1001. d.5. Pro 13a May. 810-i Publicant. 20. H. k. IV. 1001. d.5. Pro 1 la Juny. 810-i Publicant. 21. Hódmezővásárhely város Árvaszékének iratai: IV. B. 1408/d. 22. HERCZEG Mihály 1993. 2/1: 200. 23. HERCZEG Mihály 1993. 2/2. 558-560. 24. HERCZEG Mihály 1993. 2/2. 564. 25. HERCZEG Mihály 1993. 2/2. 567. 26. HERCZEG Mihály 1993. 2/2. 581. 27. Itt természetesen csak a vonatkozó szakirodalom töredékéből nyújthatunk szerény válogatást. 28. GYÖRFFY István 1943. 50. (Itt és a továbbiakban aláhúzással jelöltük a GYÖRFFY-nél kurzívval kiemelt szavakat. 29. GYÖRFFY István 1943. 51. 30. GYÖRFFY István 1943. 51. 31. NÓVÁK László 1989. 730-744. 32. GYÖRFFY István 1943. 55. 33. Itt jegyezzük meg, hogy magunk részéről a régészek, őstörténészek, így LÁSZLÓ Gyula által is használt jurt szóval élünk. 34. IKVAI Nándor 1989. 174. 35. IKVAI Nándor 1989. 175. 36. SZENTI Tibor 1985. 41-66.; SZENTI Tibor 1986b. 547.561. 37. Utóbbit a néprajzkutatók gyakran beleszövik az