Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SZENTI TIBOR: Hagyományos tanyai ólak, aklok, esztrongák és galambdúcok Hódmezővásárhelyen

A becsüjegyzőkönyvekben az akioknál talált jelzők: „jó, roszsz, rongyos, kis, nagy, töltéssel, jászolostól, nádból." Az akol szavunk több jelentésű volt. (Tanulmányunkban lásd később.) A becsüs megnevezése - részletes leírás és rajz nélkül - nehezen értelmezhető. Esztronga (isztronga, isztringa) (kötrötz, fijók) ketrecz Megnevezésük Számuk Százalék =» Isztronga (juh, nád, fejős. rosz. töltésből, árkával) 4 36.36 Esztronga -Juh Szín (egy fedél alatt, vályog kerítéssel) 5 45.45 Isztronga-akol 1 9,09 Juh Ketrecz. vagy lijok I 9,09 Összesen: 11 99,99 Amíg a félrideg nagyállat-tartás a 18. század végére mind inkább belterjessé vált, és a baromfinevelés gyors fejlődésnek indult, meglepő, hogy a becsült 151 szálláson csak 11 esztrongát becsültek. Ez azt jelenti, hogy az összes szállás 7,3 százalékán volt juhászati fölépítmény. Ehhez a negatív képhez az is hozzájárult, hogy a 18. század második felében a nagyszámú juh a szállásokon akiokban, színekben telelt, illetve továbbra is a pusztai félrideg pásztorok kezén nevelődött. Magyarázatul többek között talán az is szolgál, hogy az akkor elterjedten tartott „magyarbirkának" nagy volt a mozgásigénye, jókora legelőt kívánt, és jól tűrte az éghajlati viszontagságokat. A szűk térbe összezárt hosszú szőrű juh bundájába jobban beleragadt a sár és gané, a gyapjú megsárgult, összefilcesedett és csökkent az értéke. Az országot járó fölvásárlók Vásárhelyen is szedték a gyapjút. Egy korai példa alapján 1788. május 29-én „A tatai Csapók az egész város népe juhai gyapjakat meg alkudták, arra foglalót adtak. "

8 Galambdúcok A becsüjegyzőkönyvekben először 1786. április 30-án szerepelt.

9 A vásárhelyi tanyákon ez akkor jelentős fejlődést jelenthetett az addigi félig vadon tenyésző, emberi beavatkozás nélküli, parlagi galambtartáshoz képest. Az egyetlen becsült galambdúc értéke 3 Ft. volt. Ebből következik, hogy az önálló, kisebb galamb-szálláshelyeket, a padlásokon, eresz alatt elhelyezett költőládákat, kosarakat értéktelenségük miatt föl sem jegyezték. I. Korszak, 2. fele: 1801-1849 A becsült ólak típusai

10 1. Ólak, állatfajták megnevezése nélkül Egyosztatú ólak Elnevezésük EpüSzázalék Áruk összesen 1 ól átla g ára letg ára szám n k ft. \r. ft. xr. 01 (áll, rosz, kis) 24 5,88 150 0,0 6 25 Lábas óll 1 0,24 6 0,0 6 00 Hidas ól 1 0,24 5 0.0 5 00 Összesen: 26 6,37 161 0,0 6 19 Olak kétosztatú épületekben Kettős ól. Két óll, egy végbe, (rosz, föd.) 3 0,73 72 00 24 00 Ol-Szín 1 0.24 — Ol-Tyúk ól 1 0,24 18 00 18 00 Ol-árnyékszék 1 0,24 Összesen: 6 1,47 00 00 00 00 Olak háromosztatú épületekben Két óll a közepin 1 szirt (vájogból.) 2 0.49 38 30 S es 30 30 Kettős ól-szin (egyiket nem árazták.) 2 0.4') 70 00 70 00 2ól-Juh szin 1 0,24 Két ól-Kotsi Szin (vájog) 1 0,24 25 25 Két pallásos óll-óll (vájogból. egy fedél alatt) 1 0.24 15 15 Ol-löltés akol-szin 1 0,24 Összesen: 8 1,96 Ol négyosztatú épületben Oll-Két TyukOll-Szin 0,24 Ol ötosztatú épületben Három ÓI-2 szin 1 0,24 132 132 -