Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Falazatok a Káli-medencében

10. kép. Kőfalú füstöskonyhás ház, kőkerítéssel, Kövágóörs, Rákóczi u. 10. (1982). (LUKÁCS László felvétele) PÁLÓCZI HORVÁTH Ádám a göcseji boronaház építéséről 1815-ben ezt írta KAZINCZY Ferencnek küldött levelében: „Borona: tölgy vagy fenyő fából faragott törzsök, mellyekbül egymásra rakva és a' végeiket be metélve, tsinálták a' házakat, mig meg nem fogyatkozott az erdejek."

57 Hetesben a faház boronyás ház. Boronyáknak hívták azokat a tölgy- vagy fenyőgerendákat, amelyekből a házak, kamrák, istállók, pajták falait rakták.

58 A 19. század közepéig a Felső-Őrségben is elsősorban tölgy- és fenyőboronából épültek a házak.

59 Felsőőrből 1757ből egy boronaház építtetőjének részletes feljegyzését ismerjük a költségekről, a felhasznált építőanyagokról és a ház építőiről.

60 A Dunántúlt 1815-ben beutazó angol orvos és geológus, Richard BRIGHT Körmendtől nyugatra a Rába völgyében mindenütt faházakat látott.

61 A Káli-medencében előforduló favázas sövényfalat megtalálták Csepely 13. század vége és a 16. század eleje között épült házainál is. Csepelyen a háromhelyiséges, nagyméretű, paticsfalú házakban valószínűleg katonáskodó nemesek laktak.

62 A favázas sövényfal építését így írta le BEL Mátyás, aki a 18. század első harmadában három alkalommal (1701, 1707, 1731) is járt a Balatonnál: „Kivált a síkságon, hol hiányzik az épületfa, beérve vesszőkkel, az épületeket sövény módjára emelik... Elsőnek négy láb mélyre ágasfákat állítanak a ház kívánt kiterjedésének megfelelően húzott vonalban, egyet elül, egyet hátul; ezek nemcsak a padozatot tartó középső gerendának, hanem a tetőzetnek is alapját alkotják. Majd talpfákhoz kapcsolva, melyekre részben a falakat is építik, a sarkokon egy-egy s köztük néhány tartóoszlopot is leásnak. Ezek közé két-két lábnyira karókat állítanak, s befonják őket vesszőkkel tetejükig, itt-ott világosság okából ablakocskát hagyva. Az így körülrakott sövényfalat polyvával vagy törekkel kevert vályoggal tapasztják..."

63 BEL Mátyás leírásában keveredik a cölöpvázas és a talpas szerkezet. Balatoncsicsón a 18. század közepi összeírások adatai szerint a 17. század végéről, 18. század elejéről származó épületállomány elsősorban sövényfallal épült, de már előfordultak részben vagy egészben kőfalú lakóházak is. A 18. század második felében az új házakat már mindig kőből emelték. Balatoncsicsón a 18. század végi dicajegyzékében találunk először adatokat kőművesekre, és a Kíívágó családnév is a kőbányászairól, az építőkő fokozottabb felhasználásáról tanúskodik.

64 JANKÓ János már vizsgálatai kezdetén, 1893-ban a Balaton-felvidéken Tihanyban, Kenésén és a közéjük eső falvakban talált egyegy sövényházat „ama kor maradékául, amikor e vidéken még sok volt az erdő."

65 Könyvében aztán részletesen beszámolt a Balaton melléki községekben felderített sövényházakról, s azok kiszorulásának, megszűnésének időpontjáról. Kimutatta, hogy a talpas vázszerkezetű sövényfal a Balaton melléki községekben a 19. század első harmadában még gyakori volt, de a század utolsó harmadára szinte teljesen eltűnt. Kenésén a 19. század első felében a házak csaknem mind sövényfalúak voltak, de az 1850-es évektől már csak sár- és kőfalú házakat építettek. Balatonfőkajáron a 19. század első felében még domináns sövényfalú házakból a század végén már csak néhány állt a község legrégibb részén. Alsóörsön az utolsó sövényház 1881 -ben, Csopakon 1875-ben pusztult el. Arácson, Balatonfüreden, Tihanyban, Aszófőn, Örvényesen, Badacsonytomajban is csupán 1-2 sövényfalú ház maradt hírmondóul a 19. század végére. A Balaton déli partján „le Vörsig Balaton-Magyaródig mind több és több sövényfalú házat találunk az egyes falvakban, mint hogy erre az erdők is későbben pusztultak ki..."

66 Helyszíni kutatásai nyomán JANKÓ János egy hosszúágasos-szelemenes tetőszerkezetű, talpas ház vázszerkezetét rajzon is bemutatta, ilyen ház fényképét Kőröshegyről (Somogy m.) közölte.

67 VISKI Károly 1931-ben Tihanyban már nem talált sövényházat. Hangsúlyozta, hogy Tihanyban az apátság és a vár építkezései, erődítései a kőtechnikában példát nyújtottak már a sövényépítkezés általános divatja idején is, s valószínű, hogy a szerény nemesi kúriák egy része már ekkor is kőből épült.

68 Bala-