Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Falazatok a Káli-medencében

4. kép. Gyurjács Ágnes kőfalú házának utcai homlokzata, Balatonhenye, Kossuth u. 103. (1986) (LUKÁCS László felvétele) 5. kép. Jellegzetes utcakép kőházzal, kőkerítéssel, Monoszló, Hegyi u. (1982) (LUKÁCS László felvétele) 6. kép. A Hoffmann-ház (Mindszentkálla, Rákóczi tér 18.) magasított kő csipkefala (1983) (LUKÁCS László felvétele) század végén még boglyában, a két világháború közötti időszakban már beboltozott téglakemencében. Korábban Balatonhenyén is égettek téglát, mert a balatonhenyei tagosított erdő 1889-ben készült térképén a Téglaházi dűl név szerepel.

42 Falazatok a Dunántúlon Parasztházaink építőanyagainak sorában a követ BÁTKY Zsigmond más anyag híján, szükségből felhasznált, helyi építőanyagnak tartotta. Hangsúlyozta, hogy a kőházak ott fordulnak elő, ahol építésükhöz helyben alkalmas anyag kínálkozik. Szerinte a Balaton északi partján a kőház újabb fejlemény, a faház, később a sövényház után.

43 Ugyanezt fejtette ki A magyarság néprajzában is: „A mai kőépítményekről, amilyeneket a Balaton vidékén, a Mátra-, Bükk-, Hegyalja és Erdély egyes helyein találunk, kimutatható, hogy kényszerű építkezések. Az erdők kiirtása következtében, fa híján épültek kőből."

44 A Bakony korábbi faépítkezéséről VAJKAI Aurél ezt írta: „Valószínű, hogy régebben faépítkezés volt itt is, ennek azonban ma már nyomát se találjuk, ami eléggé érthetetlen jelenség, amikor pl. Zalában, Keszthelytől nyugatra még szép számban megvannak a régebbi faépületek."

45 Boronafalú ház előfordulásáról a Káli-medencéből egyetlen adattal sem rendelkezünk, még közvetlen környezetéből is igen halványak, bizonytalanok az erre vonatkozó történeti és régészeti adatok. A veszprémi káptalan 1214-ből fennmaradt bizonyságlevele szerint a Balatonhenyével szomszédos Kapolcs falu lakói egy Csekölő nevű embernek 100 holdnyi közös erdőt adományoztak; megengedték, hogy abban irthasson, és bárhová telepedne is át a falu, a maga és testvérei házait szabadon oda átvihesse.

46 E házak boronafalúak vagy talpas sövényfalúak lehettek. A Veszprémi Püspökségnek a mai Csopak határába eső Nosztre-birtokán élt 1348-69 között a Zala vármegyei Bodon-birtokról átköltözött Nosztrei Balázs fia, Miklós egyházi nemes, aki egy idő után szerette volna magát országos nemesnek kiadni. Ez nem sikerült neki, ráadásul egy hosszadalmas bírósági ügy következtében kénytelen volt újra régi lakóhelyére visszaköltözni, megengedték számára, hogy azt a két házat, amelyeket apjával Nosztrén épített, eladhatja vagy elszállíthatja.

47 Ezek is faházak, boronafalúak vagy talpas sövényfalúak lehettek. Sarvaly 15. század első felében elpusztult lakóházai az ásató régész, HOLL Imre szerint boronafallal épültek.

48 Boronafalú-