Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SZENDRŐDINÉ GOMBÁS ÁGNES: Egy 19. századi debreceni típusú láda restaurálása

14. kép. Az elszíneződött zöld festék mikroszkópos megfigyelése . tünk kíméletes módon radírporral tisztítottam. A láda külső barna felületén elhelyezkedő átfestést egyrészt mechanikus, másrészt oldószeres tisztítással végeztem. A Szuperkromofágot vatta segítségével tamponáltam a felületre, mely rövid időn belül felpuhult, ezután a felduzzadt szenynyeződéseket szikével óvatosan letoltam. A keretmező virágmotívumainak tisztítása: a festés által eltakart virágmotívumok tisztítása óvatosságra intett. A leoldás során az eltávolítandó réteg mindent elnyomó vörösesbarna színe ellenőrizhetetlenné tette a tisztítási folyamatokat. Sajnálatos módon az oldószeres vatta színe sem jelezte a virágcsokor kis sziromlevelének a feloldódását. E történteken okulva újabb oldhatósági próbákat végeztem, melynek során a dimetil-formamid bizonyult a legalkalmasabbnak a felület további tisztítására. A virágcsokor leveleinek tisztítása: újabb problémák jelentkeztek a virágcsokrot összefogó indák és levelek esetében is, ugyanis a várt zöld szín helyett barnát találtunk. Feltételezéseink szerint a zöld pigment elszíneződött, vagy elvékonyodott és csak a barna átfestés őrizte meg a lenyomatát. Ennek eldöntése céljából mikroszkóp alatt néztük meg a leveleket, melyben egyértelműen megtaláltuk a barna mellett a zöld festékszemcséket (14. kép). Azt a következtetést vontuk le, hogy a foltokban megmaradt igen rossz állapotú zöld festés réseibe beszűrődő barna festék uralta a levéldíszek vonalát. A barna festékréteg legkíméletesebb eltávolítására a tetrahidrofurán

36 tünt a legalkalmasabbnak. A tisztítás során azonban kiderült, hogy a barna eltávolításával együtt eltűnnek a levélmotívumok körvonalai is. Ez a kötőanyagok hasonló oldódási tulajdonságaival magyarázhatók. Mivel a mikroszkópos keresztmetszet vizsgálat és az infravörös spektroszkópiás vizsgálat alapján minkét réteg kötőanyaga olaj. Az infravörös spektroszkópiás vizsgálat a zöld minta spektrumát az összehasonlító anyagon belül a 2. helyen a réz-rezináttal találta hasonlónak. Ennek bizonyítása további vizsgálatokat igényel. Ugyanígy érdemes lenne elvégezni a zöld és a barna réteg pásztázó elektromikroszkópos elemanalízisét, mely során választ kaphatnánk arra, hogy a barna réteg az átfestés maradványa, vagy a zöld réteg átalakulási terméke. A levelek rajzolatának megőrzése érdekében a barna réteget csak elvékonyítottuk. Tekintettel arra, hogy nem sikerült olyan oldószert illetve oldószerkeveréket kiválasztani, amely a zöld réteg megtartása mellett, a barna teljes eltávolítását lehetővé tette volna. így ugyan a láda eredeti színvilágát nem tudtuk bemutatni, azonban a motívumok értékelhetők maradtak (15. kép). Ilyen esetben célszerű rekonstrukciós rajzon szemléltetni a korábbi színeket. A tisztítás folytatása nélkül lehetett csak megőrizni a levelek eredeti rajzolatát. Szilárdítás A nagyrészt stabil, jó megtartású ládán helyi szilárdítást végeztem a környezeti hatásoknak kitett ládafenék teljes felületén és a ládatető peremlécei mentén. A Basileum LX Härtend nevű készítményt többszöri ecseteléssel és injektálással juttattam a fába. A többnapos telítés után a szilárdított elemeket falapok közé helyezve, pillanatszorítókkal rögzítettem, hogy az oldószer egyenlőtlen párolgásából bekövetkező deformációk ne alakuljanak ki. A szilárdított elemek és a faanyag közé polietilén fóliát helyeztem el. Szerkezeti javítások és pótlások A szerkezeti megerősítések során a nagyobb hiányok pótlására az eredeti faanyaggal azonos fát, a kisebb kiegészítésekre vizes alapú fakittet használtam." A kedvezőtlen klimatizációjú, magas páratartalmú helyiségbe kerülő műtárgy ragasztásait a restaurálási tervezetben megjelölt vízálló EMFIBOIS 863-al végeztem. A ládafenék kiegészítése és rögzítése az oldallapokhoz: a szerkezeti javításokat a ládafenék, kávaszerkezetről történő leválasztásával kezdtük. A fenék zsugorodása következtében keletkezett hiányt a két fenékdeszka középső részén fával egészítettük ki. A ládafenék oldallapokra történő felerősítése faszöggel és ragasztással történt. A láb rekonstrukciója: miután a ládaanalógiák vizsgálata során a feltételezett pogácsalábakra