Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
SZENDRŐDINÉ GOMBÁS ÁGNES: Egy 19. századi debreceni típusú láda restaurálása
A ládatető belsejének díszes festése erősen porlott, felvált és pergett - valószínűleg a kevés kötőanyag miatt - és több helyen hiányos volt . A fémrészek állapota A láda kovácsoltvas szerelvényein igen vastag korróziós réteg rakódott lc az idők folyamán. A körrugós rendszerű kovácsoltvas zár hiányos, működésképtelenné vált. Anyagvizsgálatok A restaurálási terv elkészítésénél elsősorban az anyagvizsgálatok eredményeire kell támaszkodnunk, mert ezek meghatározhatják a tisztítás, konzerválás anyagait is. A faanyag meghatározása A fafaj-meghatározás szempontjából szükségtelennek tartottuk a nagy mintaigényü metszetvizsgálatot, mert a makroszkópos bélyegek alapján megállapítható, hogy a ládát felépítő faanyag fenyő. Az anyagvizsgálatok eredményei A festett felületek rétegszerkezetét és kötőanyag-tartalmát mikroszkópos metszetcsiszolat és Fourier transzformációs infravörös FTIP spektrofometriás vizsgálattal határoztuk meg. Megállapítható, hogy a ládatető belsejének festése kétrétegű fehér festés, melyet már előzőleg az infravörös kamerával készült felvételek is alátámasztottak. A felső rétegben szórtan elhelyezkedő pigmentszemcsék a fekete indadíszítésre utalnak. A vizsgált mintán jól látszik a ládaoldal átfestett sötétbarna rétege, melyben apró piros pigmentszemcsék találhatók az alatta levő világoskék festéseket két rétegben vitték fel a felületre. Az előlapról levett mintáról határozottan kivehető a fára festett levéldísz zöld rétege, melyen foltokban helyezkedik el a vörösesbarnás fedőréteg. A festett felületek rétegeinek kötőanyag-vizsgálata mikroszkópos metszetszínezéses eljárással készült. A ládafedélből vett minta fehérjetesztje 26 az eredeti réteg és az átfestés kötőanyagaira nézve pozitív, valószínűleg valamilyen állati enyv lehet. Az átfestés barna rétegének felső felülete fehérje kötőanyagú, melyet a vékony vörös csík jelez. Ez a látvány talán szennyeződést vagy egy leheletnyi bevonatot feltételez. A vizsgálat során az átfestés kötőanyaga nagyobb tömegében nem mutatott elszíneződést, tehát feltételezhető, hogy olajos alapú. A fedőréteg alatti világoskék olajos, a legalsó kék festés viszont fehérje-alapú kötőanyagot tartalmaz. A ládaelőlapról vett minta vörös elszíneződést csak az enyves beeresztéssel előkészített faanyag mutatott. A zöld és a vörösesbarnás réteg kötőanyaga feltételezhetően olajos alapú lehet. A festett felületek rétegeinek Fourier transzformációs infravörös spektroszkópos vizsgálata A láda előlapjának zöld leveléről vett B jelű minta vizsgálati lelete: „a B jelű mintát felületükön zöld színűre festett faszilánkok alkotják. A zöld színű rétegről készült infravörös spektrum látható a vizsgálati ábrán. A zöld réteget fő tömegében karbonát típusú vegyület alkotja. A zöld színt okozó pigment anyagi minősége - annak igen kis mennyisége miatt - az alkalmazott módszerrel nem határozható meg. A karbonát tartalmú réteg sósavas oldását követően áttetsző, borostyánszínű réteg tűnt elő, amelyről készült infravörös spektrum látható a grafikonon. A fölső két spektrum a számítógépes spektrumkönyvtárban találhatók közül a gépi kereső algoritmus által a mintához leghasonlóbbnak ítélt két anyag spektruma. A lap alsó részén lévő lista tartalmazza a gépi keresés szerint leghasonlóbbnak talált húsz anyag elnevezését és a számított hasonlósági viszonyszámot. A borostyánszínű réteget fő tömegében olaj alkotja. 1 ' Az anyagvizsgálatok eredményeinek összegezése: A keresztmetszet csiszolatok polarizációs mikroszkóppal történt tanulmányozása során kiderült, hogy a festékrétegek nem voltak alapozva. Látható volt a ládatető belsejének kétrétegű fehér festése és a láda barna átfestése alatti két rétegben felhordott világoskék festések. A metszetszínezéses kötőanyag-vizsgálatokból megállapítható volt az eredeti festékrétegek kötőanyaga, mely fehérje típusú, feltehetően valamilyen állati enyv lehetett. A barna átfestés és a levéldísz kötőanyaga olajos alapú, míg a fedél átfestése az eredetivel megegyező fehérje alapú kötőanyagot tartalmazott. Az eddigi vizsgálatokat figyelembe véve a levéldísz zöld pigmentjének eredete nem állapítha-
