Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

ZENTAI TÜNDE:A hidasi ház és telek berendezése

19. kép. Analógia: székely kiságy a konyhaszekrény tetején. Hidas, Kossuth u. 116. (ZENTAI Tünde felvétele, 2001) pincelejárat előterében tartják. A nyári konyha füstgerenda előtti része okkersárgára meszelt. Az ötödik helyiségen, mivel kamra, csak egy van, és ragaszkodnak a függetlenséghez, anyós és menye megosztoznak. Nagyjából az ajtó és a szemközti nagy fali fülke vonalától balra Julcsa néni, jobbra Teréz használja a teret. Az udvari ablak alatt megmaradt a szép, német, lehajtható fali asztal. Az ajtó és az ablak közt áll Julcsa néni három zománcos zsírosbödöne a földön, a belső falnál stelázsija, dagasztóteknője, a falon káposztagyaluja, gyúródeszkája, piros vájdlingja stb. A kamra polcos fali fülkéjében Teréz tartja a befőtteket és savanyúságokat, alatta két véndőben a zsírt. A fülke mögötti helyet a sarokstelázsija foglalja el. Az ő részében a konyha felőli oldalon helyezkedik el a hosszú bontóasztal, első végénél a dagasztólábbal, és az ajtó melletti falon lóg vajszínű vájdlingja. Itt, a belső kamrarészben a mennyezet gerendáira erősített hat rúdon tárolják a füstölt húsokat. A keskeny kamra igen szűkös, mégis számos egyéb szükséges tárgy található még a falakon, a bútorokon és a földön, amelyeknek a tételes fölsorolása, pozíciójuk megjelölésével csak a részletes berendezési forgatókönyvben szerepel. A hatodik helyiség Biszak Józsefek konyhája. Az egykori lakókamra már gyári konyhabútorral berendezett, valódi meleg konyha. Az udvari bejárattól jobbra, fali polcon van a rádió, az ablak alatt a vizespad, vödörrel és közös ivóbögrével. Balra fali fogas, majd a válaszfal mentén előbb a varrógép, egy sámli, azután a kombinált konyhaszekrény következik. Az asztalt a hátsó fal közepéhez tolták, három hokedli tartozik hozzá, fölötte hímzett falvédő díszíti a falat. A helyiség jobb hátsó sarkában, oldalával a kamra felőli falhoz simulva áll a zománcos asztali tűzhely. Mivel a válaszfalban nincs kémény, a füstöt hosszú kályhacsövön, a kamrán át, vezetik a szabadkémény alá. A tűzhely alatt ládában tartják a tűzifát, a tűzhely végénél egy bekötött szék kap helyet. Ugyanezen az oldalon, a vizespad közelében helyezték el a fémcsövekből hajlított, kerek, zománcos mosdót, mögötte falvédővel, fölötte kis, egyszerű, keretezett tükörrel. A sparhelt és a mosdó között van elég hely az alkalmanként behozott nagy horganyzott fürdőkád számára is, amit nyáron vízzel töltve az udvaron, télen a fészerben tartanak. Az épület többi helyiségét 1959-ben Biszakék nem használták. A pincében csak burgonyát, zöldséget tároltak, az istállót baromfiólnak rendezték be. Az életformát egyre inkább a munkássá válás határozta meg. Múzeumi munka A hidasi porta múzeumi megvalósítása mögött sok munka áll. Miután a lakóépületet kiválasztottam, ERDÉLYI Gábor fölmérte, 2000-ben megírtam az újraépítési javaslatot (programtervet) és 2001-ben ERDÉLYI Gábor elkészítette a kiviteli terveket. A telek többi építményét 2000-2002-ben választottam ki, és a múzeum 20. kép. A pincegádor „púpja" a második szobában. Hidas, Kossuth u. 111. (DEIM Péter felvétele, 2002)