Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

OZSVÁTH GABOR: Látvány, célszerűség, szimbólum? Szélmalom-helyreállítások a Dél-Alfóldön

a további vitorlákat is leszerelték (31. kép). Szelestengelye szintén cserére szorul. Székkutas, Piroska-szélmalom (Magánkézben; 32. kép) Az 1880-as években épült a Székkutas­Orsosháza vasútvonal mentén, Székkutas határá­ban. Későbbi világhírnevét annak köszönhette, hogy az 1920-as években színterévé vált egy itt nyaraló német ifjú, a későbbi író, Hugo Härtung szívében az állomásfőnök Piroska nevű lánya 30. kép. A malom a leszakadt vitorlával, 2002. (A szerző felvétele) É 31. kép. A fennmaradt vitorlák leszerelése a leszakadás után, 2002. (A szerző felvétele) iránt kibontakozó szerelmének. A történetből ké­szült „Sokszor gondolok Piroskára" című film azóta bejárta a világot. 19 Szereplője a magyar lá­nyok sztereotípiájává vált Németországban. Egy, az 1960-as években készült fényképfelvételen a malom tetőszerkezete hiányos, falpalástja bomla­dozó (33. kép). Az elmúlt évtizedekben tucatnyi alkalommal cserélt gazdát; időközben falazatát kijavították, tetejét cseréppel újrafedték, belső szerkezetét leszerelték. A vitorlák nélküli malom téglapalástja ma nyaralót rejt (34. kép). 32. kép. Székkutas, a Piroska-malom felülnézetből, 2003. (KISS László, Icon Repró, Szeged légi felvétele) 33. kép. Székkutas, Piroska-malom, 1960-as évek. (MFM NFt. 16953., JUHÁSZ Antal felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents