Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
OZSVÁTH GABOR: Látvány, célszerűség, szimbólum? Szélmalom-helyreállítások a Dél-Alfóldön
Ozsváth Gábor LÁTVÁNY, CÉLSZERŰSÉG, SZIMBÓLUM? Szélmalom-helyreállítások a Dél-Alföldön 1 /. Kár, hogy a világon születtek angolok nem lettek volna ezek a gőzmalmok miilen szépen éltünk ezek előtt hajdan demár annak vége hogy lesz hát ezután áj jaj jaj Gőz malom 2. Eletünk ollyan volt mint valami Grófnak Birtokában voltunk minden jónak belünkbe hoztak temérdek Gabonát A melly et még sokan ángariátC?) ój jaj jaj Gőz malom Molnárok Siralma (ismeretlen szerző, Kiskundorozsma). 2 A természetes energia hasznosítása az elmúlt századokban kulcsfontossággal bírt a népéletben. Különösen igaz ez a gabonaőrlés folyamatára. A vizek erejét patak- és hajómalmok, a szélét a szélmalmok fogták munkára. 1894-ben hazánkban 712 szélmalom működött, amelyből 680 az Alföld, 32 pedig az ország többi részén látta el őrleménnyel a gazdaságokat. Ezen meglepő tény magyarázatát keresve KEVEINÉ BÁRÁNY Ilona, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani Tanszékének jelenlegi vezetője arra a megállapításra jutott, hogy az Alföldön - és ezen belül szűkebb környezetünkben - a természetes szélcsatornák oly szerencsésen helyezkednek el, hogy könnyen kiszámítható: a szélmalmok meghajtására alkalmas, egyenletes erősségű szelek hangsúlyozottan jelen vannak az esztendő teljes időszakában. Megállapításait a paraszti innováció szintén igazolta, hisz a 20. század első két évtizedében térképre vetítve a - különböző katonai és kataszteri felméréseken jelölt - szélmalmokat meglepően sűrű eloszlást találunk a DélAlföldön. Figyelembe véve a hajdani Tiszán működő hajómalmok nagy számát is a fentiek alapján könnyen érthető, hogyan vált térségünk az ország egyik legfontosabb malomipari központjává. így szintén természetes, hogy a malmok az alföldi ember szemében sajátos státust jelentettek, gyakran a megélhetés szimbólumává nőttek. Megjelentek a népdalokban és nótákban, de gyakran megihlették a naiv és hivatásos művészeket is. A malmok a lakosság számára napjainkig sajátos vonzalmat jelentenek. így például Tiszaszigetnek, Kengyelnek a közelmúltban megtervezett címerébe szintén bekerült, de ugyancsak legendás a dorozsmaiak szoros kötődése szélmalmukhoz. Ezen előzmények alapján talán nem meglepő, hogy országos viszonylatban a Dél-Alföldön maradt ránk a mára letűnt szélmolnármesterség legnagyobb számú tárgyi emléke: Kiskundorozsma, Tiszasziget, Hódmezővásárhely-Erzsébet, Szatymaz, Balástya, Mártély, Szegvár, Fábiánsebestyén, Szentes (ma Opusztaszeren), Felgyő, Székkutas, BékéssámsonSámson oldal (ma Békéscsabára áttelepítve). Örvendetes tény, hogy manapság - talán divatból, de reméljük, hogy a múlt iránti tiszteletből is - egyre többen érzik úgy, hogy meg kell menteni vidékünk ezen impozáns „parasztváraif 1 a jövő számára. E szándék önmagában is dicséretes, hisz amikor azt keressük, hogy Európába lépve mi az, amit büszkén mutogathatunk a minket őszinte, nem csupán anyagi érdeklődésből felkereső látogatóknak, akkor méltán gondolhatunk malmainkra. Amennyiben valóban méltó módon tudunk ezen emlékeinkkel élni, úgy valóban bátran és nyugodtan kalauzolhatnánk vendégeinket. Ehhez azonban nem szabad megfeledkeznünk azon elemi tényről, miszerint vendégeink hamar felfigyelhetnek, ha improvizált, hamis megoldásokkal találkoznak. Műemlékeknél 3 vagy műemlék értékű épületeknél nem elégedhetünk meg csupán azzal, ha egy felújítás után az épület és a szerkezetek állaga jobb, mint annak előtte, ilyenkor egyetlen cél állhat előttünk: elérni, hogy az épület a lehető legpontosabban visszaadja eredeti, működéskori állapotát. A rólunk kialakítandó képhez nagyban hozzájárul majd, hogy mennyire becsüljük saját emlékeinket és múltunkat.
