Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

JUHÁSZ KATALIN: A famelencétől a fürdőszobáig. Adalékok a paraszti tisztálkodás eszközkészletének és helyének változásához a 20. század első felében

(32,8%), illetve háromszobás (6,6%) lakásokban éltek a két világháború között.

17 A sokféle táji változatban előforduló különböző rendeltetésű helyiségekkel bővített, fustelenített lakóházakban élő paraszti közép-, majd az őket 20-30 év késéssel követő kisbirtokos rétegek a 18. század végétől csírákban megjelenő, a 19. század közepétől intézményes polgárosodási lehetőségekre

18 sajátos módon reagálva teremtették meg a klasszikus néprajzi leírásokból oly jól ismert gazdag paraszti tárgy- és viseletkultúrát.

19 Magyarországon a 19. század elejétől a módosabb parasztság körében megindult piacra termelés a lakóházak átalakítása mellett a lakáskultúra, valamint az öltözködés fejlesztését ipari, kisipari termékek vásárlása révén is lehetővé tette. Mindezek az újdonságok egymással szoros összefüggésben állnak, hiszen a pénzért vásárolt értékesebb ruhák és anyagok tárolásához füstmentes helyiségben, megfelelő tárolóbútorokra volt szükség, ami feltételezi a lakóház korszerűsítését. A finomabb anyagból készült értékes ruházat az eddigiektől eltérő tisztálkodást követelt meg. Mivel az új viseletdarabok egy részét tisztítani nem tudták, csak tiszta testre vett tiszta fehérnemű fölé vehették fel - ünnepnapokon. E parasztpolgárinak nevezhető kultúra egyik fontos eleme a megnövekedett reprezentációs igény, amelynek egyik legszembetűnőbb eredménye a tisztaszoba kialakulása. A paraszti tisztaszoba és a polgári szalon ugyanannak a kornak a terméke, azonban míg a szalon eleven reprezentáció, a tisztaszoba sokkal kevésbé kihasznált, csak olyan rendkívüli alkalmakon használták, mint például a ravatal, vagy lakodalom. Kissé más összefüggésben BAUSINGER a következőképpen fogalmaz: ...a kispolgári szalon nemcsak minden gyakorlati célt nélkülöz, hanem ezen túl értelmetlen is, mert alapjában véve semmit sem képvisel, legfeljebb magát a reprezentációt reprezentálja, pusztán díszlet.(...) A tisztaszoba a saját világra vonatkoztatott, a többi szobához mért reprezentációs forma. A tisztaszoba így a magas kultúra és a népi kultúra közötti normalizálódás, feszültségkiegyenlítés létrejöttéhez kapcsolódik

20 A paraszti polgárosodás lépcsőfokai és a tisztálkodási szokások változása A paraszti tisztálkodással kapcsolatosan öszszegyült adatokat áttekintve KOSA László, HANÁK Péter, HOFER Tamás és VÖRÖS Károly nyomán

21 a polgárosultság mértékének megfelelően háromféle tisztálkodási szokásrendszer modellje körvonalazódott. E modellek inkább csak tendenciákat jelölnek, ugyanis számtalan egyedi változat, megoldás alapján rajzolódnak ki. A két „szélsőérték" - az archaikus paraszti és a polgári modell - között átmenetet képez az úgynevezett „parasztpolgári" tisztálkodási kultúra, amely korszakunkra oly jellemzően a polgári értékrend, mentalitás és kulturális minták sajátos paraszti vetületének, változatának tekinthető. A következőkben az archaikus paraszti, illetve a parasztpolgári tisztálkodási szokások és a lakáskultúra összefüggéseit taglaljuk. Archaikus paraszti tisztálkodás A paraszti tisztálkodási szokások legrégiesebb formái évszázadokkal korábbi időkre vezetnek vissza. Az általam archaikus paraszti-nak nevezett tisztálkodási szokások és eszközök ismertetése előtt néhány korábbi adatot is érdemes felidéznünk. A 17. század magyarországi tisztálkodási szokásai részben a kora középkori, részben az ekkori nyugat- európai gyakorlatnak feleltek meg. A korabeli nyugat-európai szokásokat tükrözi például BETHLEN Miklós önéletírásának következő részlete: Ritkán feredtem kivált hideg vízben (...) Lábomat két hétben, néha minden héten mosattam (...) számat reggel, ebéd és vacsora után mindenkor, és gyengén a szememet is hideg vízzel mosattam, kezemet gyakran, de az orcámat, hacsak valami por, sár vagy valami gaz nem érte, soha se mosattam(...) hanem a borbély hetenként (...) szakállomat elborotválta. A fejemet talán 25 esztendeje van, hogy nem mosattam?

2 A 17. századból fennmaradt források többsége ezzel ellentétben arról tanúskodik, hogy Magyarországon a hétköznapokhoz szorosan hozzátartozott a tisztálkodás. Erre utalnak a RADVÁNSZKY Béla által feltárt 16-17. századi nemesi rezidenciákhoz tartozó fürdőházakról szóló források, valamint összeírások, számadások és leltárak, amelyekben állandó tételként szerepeltek a mosdótálak, kádak, kéztörlőkendők, törülközők, mosdószivacsok.

23 Eszterházy Miklós nádor például minden reggel mosdott és fiát is arra buzdította, hogy mindig állapotához illő tisztaságban legyen. Thurzó György biccsei kastélyában külön fürdőszoba volt és ingóságai között 21 mosdótálat írtak össze.

24