Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

KECSKÉS PÉTER: Mezővárosi és falusi borkultúra a 18-19. századi Kárpát-medencében

44. CSOMA Zsigmond 1994-1995. 104-112. 45. KECSKÉS Péter 1966. 506-511.; ÉGETŐ Melinda 2001. 554-560. 46. VINCZE István 1957. 72-75. 47. ÉGETŐ Melinda 1993. 72-77. 48. CSOMAZsigmond 1994-1995. 158-162. 49. A karikás műveléshez további irodalommal: KECS­KÉS Péter 1966. 507.; 1999a. 318. 50. VINCZE István 1957. 70-100.; ÉGETŐ Melinda 2001. 561-564. Véleményünket a MN A adatai és közel négyszáz kutatópontra kiterjedő terepmunkánk erősíti. 51. A balta nélküli formák a metszésmódokat tekintve, variábilisak, többféleképpen használhatók. A 18. szá­zadi szőlőfajta-váltásokhoz alkalmazkodtak: KECS­KÉS Péter 1966. 496-501.; CSOMA Zsigmond 1994-1995. 151-1 52. 52. VINCZE István 1957. 64-69.; KECSKÉS Péter 1966. 498-500.; FROLEC, Václav 1974. 160 165. 53. Újabban: KECSKÉS Péter 1999a. 12.; Más terüle­tekről: RÚZSÁS Lajos 1961. 181.; KECSKÉS Péter 1966. 507. 54. KECSKÉS Péter 1966. 505.; ÉGETŐ Melinda 2001. 562-564. 55. VINCZE István 1957. 75., 79.; BALASSA Iván 1991. 206-220. (MNA 11/1987/95. és EAS 1990. 30. térképek). 56. Ezt a MNA adatai és az új terepmunkák egyaránt bizo­nyítják. 57. MÜLLER Róbert 1982. 520.; MNA 11/1987/95. 58. Az alföldi baltás szőlőmetsző késeket Égető Melinda sem tekinti általánosnak. ÉGETŐ Melinda 1993. 147-148. 59. A metszőkés-metszőolló váltáshoz lásd: BALASSA Iván 1991. 220-223; CSOMAZsigmond 1994­1995. 152-1456. 60. KECSKÉS Péter 1967. Újabb irodalom: ÉGETŐ Melinda 2001. 554-560. 61. Revideáljuk korábbi véleményünket, ami az ásó használatát alábecsülte (KECSKÉS Péter 1984. 431-432.). Lásd még: CSOMAZsigmond 1994­1995. 165-166. 62. Részletesen és további irodalommal: KECSKÉS Pé­ter 1984. 432-441.; BALASSA Iván 1991. 224­242. 63. Vö: KECSKÉS Péter 1984. 432-441.; BALASSA Iván 1991. 224-242. 64. ÉGETŐ Melinda 1993. 143-146. 65. KECSKÉS Péter 1984. 428-430. 66. CSOMA Zsigmond 1994.-1995. 168-170. 67. Korábbi típusrendek: BALASSA Iván 1960. 161­162.; VINCZE István 1960. 128-130.; Mikrovizsgálatok: KECSKÉS Péter 1967.; 1999b. 68. Az MNA térképlapjai (II. 1987. 90-92.) a formavál­tozatokat gazdagították, azonban ezek három funkci­onális típusba vonhatók össze. 69. A hegyes, illetve kerek és a sarkos kapák nagytáji el­különülésének okait további kutatásoknak kell indo­kolni. 70. Észak-magyarországi példák: KECSKÉS Péter 1984. 442-448. 71. ÉGETŐ Melinda 1993. 143-146. 72. Részletesen: BALASSA Iván 1991. 43-530.; ÉGE­TŐ Melinda 2001. 578-582. 73. VINCZE István 1958a.; 1975. 74. Megismételjük véleményünket (KECSKÉS Péter 1992. 168.), amit gazdaságtörténészek is osztanak (OROSZ István 1989. 68.). A fürtzúzás és mechani­kus lényerés kapcsolatára lásd még: BALASSA Iván 1991. 388-405.; CSOMAZsigmond 1994-1995. 207-208. 75. A nyelvjárási atlaszok éles határvonalakkal jelölik a három mustnyerő eszköz (prés, sutu, sajtó) nevét. Ez azt jelenti, hogy gazdasági szintekhez kötötten a 18-19. században az egész Kárpát-medencében használatban voltak. 76. VINCZE István 1958a. 2-21. 77. Az állóorsós szőlőpréseket besoroltuk a középorsós típus elterjedési területébe. 78. A gúzsos prések múzeumi darabjaihoz: KECSKÉS Péter 1992. 187, 201. Újabban: SIMON András 2001. 247-261. 79. KAHOUNOVA, Erna 1969. 78-79.; KALESNY, Frantisek 1977. 31-32.; CSOMA Zsigmond 1994­1995. 212-216. 80. KECSKÉS Péter 1999a. 318. (további irodalommal). 81. VINCZE István 1958a. 25-27. 82. LICHTNECKERT András 1990. 78-81.; VAJKAI Aurél 1966. 192-201. 83. Az MNA ide vonatkozó térképlapján az észak-ma­gyarországi adatok sok helyen korrigálandók, így az illusztratív térkép csak tendenciát mutat. 84. A középorsós alulhajtós sutuk az ország középső har­madában voltak használatban a 18. század elejétől. A vasorsós présekre váltáshoz: CSOMA Zsigmond 1994-1995. 213-220. 85. A felülhajtós középorsós fasutuk a legújabbak, a 19. század második felében készültek egy részét már vascsavarral látták el (ÉGETŐ Melinda 1993. 155­159.). 86. Az eszközkészítés részletei kevéssé ismertek. Saját gyűjtési tapasztalatainkból néhány központra hívjuk fel a figyelmet: Lendvadedes, Rigyác, Szentgál, Kővágószőlős, Gyöngyössolymos, Ernőd, Erdőbénye és Derecske. 87. A nyelvjárási atlaszok jól mutatják a 19. századra ki­alakult szőlőfeldolgozási különbségeket (A törköly a 9. képen jelöletlenül szerepel.). 88. A lőréhez lásd: BALASSA Iván 1991. 522-524., a csigerhez pedig: EMSZT 1978/11/125. 89. VINCZE István 1958b. 83-104. 90. Részletesebben BÖRCSÖK Vince 1975. 193-214.; FÜR Lajos 1983. 79-82.; ÉGETŐ Melinda 1993. 164 166. 91. KECSKÉS Péter 1992. 167-204. (további iroda­lommal). 92. A felszín alatti bortárolás taglalásakor a telki és a külterületi pincéket is figyelembe vettük (KECSKÉS Péter 1997. 205-213.).

Next

/
Thumbnails
Contents