Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

K. CSILLÉRY KLÁRA: A kanapé és a köznépi lakás modernizálása a 19. századi Magyarországon

8. kép. Karosszék, délnémet, 1820 körül. Tübingen, magángyűjtemény. GROSPIETSCH, Hans-Dieter 1979. 56. után Amatoria című művéből ismert.

13 Hamarosan létrehoztak egy új típusú, többszemélyes ülőbútort is, egy gyökeresen modern padot, amely azonban nem a padból, hanem a párnázott karosszékből fejlesztettek ki, annak szélességbeli megnövesztésével, nádazott vagy kárpitozott hát- és kartámlával. Szerencsére fennmaradtak olyan, francia királyi, illetve főhercegi paloták berendezési tárgyait ábrázoló rajzok az 1687 és 1701 közti évekből, melyek aláírása megadja az ilyen, többszemélyes ülőbútoroknak a nevét. Ezek pedig megegyeznek a későbbiekből jól ismert elnevezésekkel: leginkább canapé, de akad köztük két sopha néven említett példány is. Mindazonáltal a rajzokon a kétféle elnevezésű tárgy között lényeges formai különbség nem állapítható meg.

14 Ezzel egybevág az, ami Antoine Furetière 1690-ben megjelent szótárában olvasható, miszerint a canapét egyesek sophának mondják.

15 Majd a 18. században az európai nemességnél, illetve gazdag polgárságnál a fesztelenebb lakásmódra való átváltás során megszűnt a ko9. kép. Szék, délnémet; Franken 1815-20 körül. München, Stadtmuseum. HIMMELHEBER, Georg 1974. 63. k. után rabbi, merev etikett által szabályozott lakásrend, nevezetesen az a gyakorlat, miszerint a székfélék használaton kívül a fal mentén - a korábbi padok helyén - sorakozzanak. Ekkor hozták divatba, az intenzív társasági élet kellékeiként, az asztalkák köré csoportosított ülőgarnitúrákat; az ilyen együtteseknek lett szerves része a székfélék mellett a kanapé, a pamlag, amely ekkorra már szerte Európában terjedt. A 18. századi pamlagok formája igen változatos, akad köztük háttámla nélküli is. Mindenesetre csupán egyféle megoldás, ha a kartámlák kifelé ívelők, illetve, ha a felső harmadukban kifelé hajlítottak - ami különösen az angoloknál volt kedvelt.

16 Ilyen kartámlájú kanapétípusokat a század második felében a franciák is kialakítottak.

17 SZABOLCSI Hedvig megállapítása szerint a dél-német területen és Magyarországon egy ekkori francia típus megfelelőit nevezték kanapénak.

18 Ebben az időszakban ugyan a francia asztalosok tudatosan változtatták és szaporították, a formákat módosítva, az elnevezéseket is, de azért