Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BARTHA ELEK: Templomok és szent terek a bizánci rítusú katolikus néphagyományban

1. kép. Az irotai templom. H. CSONGRÁDY Márta felvétele, 2001. számos görög katolikus fíliában került át a templomba annak felépülte után. Hasonló jelenséget eredményeztek a vallási elnyomás évtizedei alatt a hatóságok fentebb már említett korlátozó intézkedései. A nagyobb tömegeket mozgató vallásgyakorlási formákat a falvak, városok utcáiról a templom épületébe vagy a templom telkére szorították be. Ennek következtében a körmenetek, processziok sokat veszítettek vonzerejükből. Ez a jelenség valamennyi görög katolikus parókiánkon bekövetkezett, és a hagyományoktól függően több vagy kevesebb vallásgyakorlási alkalmat érintett. A legtöbb helyen a húsvéti körmenet, a templombúcsún tartott körmenet, a búzaszentelés, egyes helyeken a vízszentelés térbeli szerkezete módosult ebben az irányban. Hasonlóan alakult a hitoktatás tere is, amely ugyanebben az időszakban a templomok falai közé szorult. Szakrális rendeltetése, liturgikus funkciói mellett a templom épületét a legtöbb helyen más célokra is használják. Évszázadokon át fontos volt az ellenségtől való védelem, amelynek emlékei a megerősített, fallal körülvett katolikus, evangélikus, református, unitárius erődtemplomaink. A görög katolikusok templomai az erődtemplomok építésének időszakában még többségükben kis méretű, szegényes fatemplomok voltak. Mégis található közöttük olyan építmény, amely jellegében őrzi az erődtemplom sajátosságait. Ilyen a hajdúdorogi templom, amely rendelkezett védő funkcióval.

5 A nemzetközi gyakorlathoz igazodva a hazai görög katolikus templomok is egyre nagyobb számban adnak helyet profán vagy csak részben vallásos rendeltetésű eseményeknek. Ezeknek többsége kulturális rendezvény. Befogadásukra a templomokat építészeti adottságaik - méretük, akusztikájuk, esztétikai értékeik - teszik alkalmassá. Vannak olyan kisebb falvak, ahol ma is a templom az egyetlen nagyobb létszám befogadására alkalmas, ülőhelyekkel is ellátott építmény. A kulturális funkciót erősíti társadalmi oldalról, hogy a lelkész és az egyházhoz közel álló helyi értelmiség rendszerint vezető szerepet tölt be az egyházközségek kulturális életében. Erre a század első felében is akadtak már példák, de akkoriban a templom ilyen szerepköre még nem volt általános. A bodrogkeresztúri görög katolikus templomban korábban többször is rendeztek hangversenyeket.

6 Edelényben a görög katolikus templom adott helyet az „Edelényi hét" című kulturális eseménysorozat több rendezvényének, nyitó és záró műsorainak, hangversenyeinek. A templom saját énekkara mellett vendég énekkarok is szerepeltek. Ezeken a rendezvényeken mindig tele volt a templom. Az itt megjelentek nem kizárólag a görög katolikusok közül kerültek ki.

7 A templomoknak mint a kulturális eseményeknek helyet adó épületeknek a 20. század során egyre növekedett a szerepe. Polgárosodottabb területeken ez jól kimutatható, a hagyományokatjobban őrző vidékeken kevésbé. Kárpátaljai magyar, ruszin, máramarosi román falusi görög katolikus egyházközségekben a templomokat jóval ritkábban használják a szakrálistól eltérő célokra. A helyszíni tapasztalatok szerint Kárpátalján sok egyházközségben még ma is erősen tartja magát a vélekedés, miszerint „a templom nem kultúrház". A templom - a hozzá kapcsolódó szakrális és profán eseményekkel együtt - a falvak, kisvárosok társadalmi életének egyik legfontosabb szervezőjévé, összejöveteli helyévé vált. A vasár-