Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BERÉNYI MARIANNA- BUZÁS MIKLÓS: A csíkszentsimoni lakóház bontása kapcsán

vidéken széles körben elterjedt a burgonyatermesztés. A bontásra ítélt lakóház a zárt ereszével, nagy és kis házával, két kamrájával a közeli Kászon és Lok-völgye építkezésével mutat rokonságot. Mindkét területről számos analógiát találtunk. Legrégebbi talán „Ballá Gábor épsége Csíkszentgyörgy Bánkfalván, 1683-bóf\

]5 ahol a kisházat is eresznek nevezték. Mindkét ház sarkos elrendezésű volt, és mindkét helyiségben cserepes állott. A nagyobb, tisztaszobának tűnő házból nyíló kamra hálóhelyiség lehetett, míg a lakószoba jelleget öltő kisebbik helyiségből nyíló rész kamraként működött. Ezek a kamrák vagy oldalházak a példához hasonlóan alvóhelyként, tárolóként, esetleg zöldséges kamraként szolgáltak. Ha így nézzük a csíkszentsimoni házat, a legutóbbi időkig megőrizte ezeket a funkciókat. Nehezebb a dolgunk, ha az építéskorabeli házat vizsgáljuk. A legtöbb kérdést az utólagos falak és az eredeti ajtók viszonya veti fel. A tapasztás-átfordulások számos rétege bizonyítja, hogy a házat jó ideig használták úgy, hogy a nagyházból ajtóval is rendelkező félkamra nyílt, illetve közvetlen átjáró volt a kamra és a kisház között is. Az építők szándékait nem tudhatjuk, sőt ehhez hasonló analógiára sem bukkantunk. Körbejárható házalaprajzokra találtunk példákat. Egy somlyói lakóház félkamrája ajtón keresztül megközelíthető volt a szomszédos helyiségből is.

16 Kászonból pedig olyan épületet ismerünk, ahol a kicsi házból ajtónyílás vezetett a nyitott kamrába, ahonnan tovább lehetett menni a nagyházba, valamint a köccséges kamrába.^

1 A másik érdekes példa Csíkmenasági, ahol mindkét szobából nyílt fél kamra jellegű „fülke", melyeket ajtó kötött össze. A nagyobbik szoba „fülkéjének" hátsó részét ajtóval lerekesztették, és kamraként használták.

18 A rajz másik érdekessége, hogy a ház berendezéséről is tudósít bennünket, melyről megtudhatjuk, hogy az egyik oldalkamrát hálóként használták. A szentsimoni ház kamrahelyiségeinek korábbi lakókamra funkcióját elsősorban a tüzelő-berendezés igazolhatja. A sok felvetett példa közül egyetlen megoldásnak tűnik a tüzelőberendezés fűtővel ellátott változata. A nagyméretű tüzelő helyét a padlójavítás mutatta meg számunkra. Sajnálatosan a padló 10 cm mély homokfeltöltésének kibontása után sem találtunk további nyomokat. A fellelhető források, analógiák alapján azonban rekonstruálható egy, a két helyiséget melegítő fütős kandalló. Erre csak egy írásos emléket ismerünk, ahol a fűtővel a szomszédos kis szobát melegítették: „lakó Ház... zöld kájhciból való... kementze, füttőjével együtt, mely egyszersmind az oldal Házat is melegíti "}

9 Ezek alapján valószínűsíthetjük, hogy a nagyház és a kisház kamrája között deszkázattal elzártan talált nyílást egykor a tüzelőberendezés oldalsó fala töltötte ki. Elképzeléseink szerint a csíkszentsimoni ház alaprajza és használata az idők során nem sokat változott. Valószínűleg intővel ellátott cserepes melegítette a nagyházat és a mindkét házból megközelíthető oldalkamrát. A födém nélküli kisházat szabadtűzhelyes konyhaként használták, amely előtt a lepadlásolt, oldalt nyitott eresz állt. A ház eredetileg kicsi, betehető, zsanér nélküli ablaktáblákkal, egyszerű deszka ajtólapokkal épült. A csíkszentsimoni ház bontásának legnagyobb tanulságát mindemellett az jelentette számunkra, hogy a székely népi építészet gazdag szakirodalma ellenére nagyon keveset tudunk arról, hogy rendezték be ezeket a házakat, hogyan éltek benne a férfiak, nők, öregek és gyerekek. A rengeteg ismert alaprajz számunkra lényeges részleteket nem tisztáz: hol volt a kamrák elválasztó fala, milyen bútorok álltak ezekben a helyiségekben, hogy váltották ki a tüzelőberendezést. Ezeknek a hiányosságoknak a pótlása huszonnegyedik órás feladat. A meginduló gazdasági fejlődés, továbbá az életvitel modernizációja ennek a háztípusnak, valamint a hozzá tartozó hagyományos életmód eltűnésével fenyeget.