Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BERÉNYI MARIANNA- BUZÁS MIKLÓS: A csíkszentsimoni lakóház bontása kapcsán

4. kép. Korábbi tüzelők nyomai a födémen, SZNM Fotótára 67 179. 5. kép. Zsilipéit fal részlete, SZNM Fotótára 67 148. gyobb meglepetést okozott, hogy mindkét kamraajtó eredetinek bizonyult. A kisházból nyíló kamraajtó építéskorabeli ácstok volt, amelyet a kamra felől faszeggel, a kisház felől kovácsoltvas szeggel rögzítettek. A külső homlokzaton a talpborona és a szemöldökborona között segédoszlopot építettek be, amely a falboronák kimozdulását volt hivatott megakadályozni. 6. kép. Elfalazott korábbi ablak a kamrában, SZNM Fotótára 67 129. Magyarázatként több ötlet vetődött fel kutatócsoportunkban, amelyek közül az egyiket arra alapoztuk, hogy a nagyházból nyíló kamraajtót egy későbbi átalakítás során vágták ki, és a lebontott deszkafal helyén egy tüzelőberendezés lehetett. Ebben az esetben falfűtéses hálókamrát képzeltünk a két kamra helyére. A másik elképzelés egy kászonimperi példa alapján ötlött fel, ahol a kisházból (ott lakóházból) nyíló kamrából lehetett bejutni a hátsó kamrába.

10 Mint tudjuk, ezt az elképzelést is el kellett vetnünk, hiszen a másik kamraajtó is építéskorabeli volt. A nagyház és a kamra közötti ajtó félfáin és szemöldökén a borítás lebontása után jól látható volt a korábbi ajtólapnak készült horony. A borítás alatt meszelés nyomai látszódtak. Magát az ajtót faszöggel rögzítették a fölötte lévő boronába, a belső bélésdeszka pedig az ajtóra merőleges zsilipéit deszkafal alá futott. Az ablakokat mind lecserélték. A nagyház kamrájában találtunk egy kisméretű betéglázott ablakhelyet, a többi ablak magassága alatt. A használatban lévő pallótokos ablakkeretekről kiderült, hogy valamennyi utólagos, valószínűleg a 20. században, a láncfűrész elterjedése után cse-