Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

CSERI MIKLÓS: Füzes Endre és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum

kezében összpontosultak, és ő artikulálta ezeket a jelenségeket a kulturális tárca, esetenként az Országos Műemlékfelügyelőség irányába. A szakfelügyelői tevékenységet múzeumunk jelenleg is folytatja. Meggyőződésem, hogy a rendszerváltást követő zűrzavaros tulajdonviszonyok között nagyon sokszor pusztulásra ítélt tájházakat és berendezésüket a FÜZES Endre által kiépített és irányított szakfelügyeleti rendszer védte meg. Vezetéselmélet Egy intézmény, főleg egy országos intézmény vezetését nemcsak a főigazgató szakmai tevékenysége, de vezetési módszere is alapvetően meghatározza. FÜZES Endrének, úgy érzem, e terülten is sikerült olyan újításokat bevezetnie, melynek hatása napjainkig érezhető. Beiktatásakor, 1986-ban egy Néprajzi Múzeumtól örökölt, meglehetősen szerteágazó, a kor viszonyainak megfelelő, piramis rendszerű, konzervatív, nehezen mozduló, minden szinten alá-, fölérendeltségi viszonyt érvényesítő szervezeti struktúrát örökölt, a legtöbbször egy-másfél évtizede posztjukat betöltő vezetőkkel. Minden jó szándék ellenére hamar világossá vált, hogy a korábbi fejezetekben említett fejlesztések megvalósításához korszerű intézményi struktúrát, hatékonyan működő szervezetet, a munkában érdekelté tett, önállóan is dolgozni képes, a felelősséget is vállaló vezetők és munkatársak kellenek. Kihasználva a politikai és gazdasági rendszerváltásból fakadó lehetőségeket, FÜZES Endre 1991 -ben az akkor múzeumi viszonyok között meghökkentő és egyedülálló lépésre szánta el magát. Egy erre kiképzett és felkészített külső munkatárssal elvégeztette a múzeum szervezeti struktúrájának és működésének analízisét, látleletét, és ezzel szoros összefüggésben elkészíttette a „receptet", az átalakításra vonatkozó koncepciót is. Kiderült, hogy a főigazgatótól a takarítóig húzódó piramislánc nem hatékony, a mindenki mindenkinek a főnöke szemlélet az effektív munkavégzés ellen munkálkodik, a munkatársak között a hatékony munkavégzés helyett jellemzőbb viselkedési forma a munka és felelősség elhárítása. Az egyes részlegek és vezetőik nem összeműködőek, irracionális érdekellentétek és presztízsharcok jellemzőek sok területen. A múzeum mint összetartozó intézmény nem tud a külvilág számára egységes, pozitív üzenetet közvetítő intézményként kommunikálni. A feladat kemény volt, rengeteg érdeket sértett, de FÜZES Endre dicséretére legyen mond12. kép. Szakmai kirándulás Mezőkövesden. A Szabadtéri Muzeumok Európai Szövetségének 20. konferenciája, 2001. augusztus va, hol erőteljesebb, hol szelídebb eszközökkel beindította az átalakulást. A szervezeti struktúra átalakításának lényege, az ún. matrix rendszer bevezetése, mely egymás mellé rendelt osztályok laza szerveződéséből áll, akik felett négy magasabb vezető (főigazgató, főigazgató-helyettes, gazdasági igazgató, főmérnök) látja el az irányító és ellenőrző szerepeket. Az osztálystruktúra a kohézió és az adminisztráció fenntartása érdekében megmaradt, de az egyes munkatervi feladatok végrehajtását ún. team rendszerben kell megoldani. Ennek a nyugati világban és a termelői szférában ismert projekt szisztémának az a lényege, hogy nem osztályok, hanem az egyes osztályokon belül a feladatokicai megbízott munkatársak egy team vezető, projekt vezető irányításával szerveződnek az adott munka megvalósítására. Ezáltal lehetővé válik, hogy a hangzatos cím és rang nélküli beosztott munkatárs is team vezetővé váljon, ahol vezetése alatt az adott feladat végrehajtására az osztályvezető, vagy akár a főigazgató is beosztottként dolgozzon. Az éves intézményi munkaterv meghatározása után, személyekre leosztott munkatervek készültek, határidőkkel, kötelezettségekkel, felelősségekkel, jogosítványokkal, és - amennyire lehetséges volt - a megvalósításokhoz szükséges pénzeszközökkel. Természetesen egy struktúra csak akkor hatékony, ha a benne szereplők is hatékonyan működnek. FÜZES Endre az évek során határozottan, de nem kapkodóan végrehajtotta a szükséges személyi változtatásokat. 1995 végére főigazgatói működésének befejezésére, illetve az én főigazgatói tevékenységem kezdetére gyakorlatilag kicserélődött a múzeum felső- és középve-