Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

L. IMRE MÁRIA-LANTOS MIKLÓS: Díszített házhomlokzatok a Mohács környéki falvakban

többször az építtető nevét vagy monogramját és az építés évszámát, sokszor azonban bonyolul­tabb motívumokat, magyar címert, stilizált virág­ornamentikát és rozettát is készített. A Mitzinger - kőművesdinasztia tagjai főleg Székelyszabar, Féked, Palotabozsok, Véménd, Erzsébet, Ké­kesd, Maráza és Berkesd községekben dolgoztak. A vakolatdíszítés egyik sajátos megfogalma­zása Véméndről ismert. Még napjainkban is lát­ható két lakóházon. Az oromfal díszeként a pad­lásablakok két oldalán egy-egy provinciális meg­fogalmazású oroszlán néz szembe egymással. Az oroszlán kőszobrok és domborművek formájá­ban, kvalitásos változatokban várak, középületek bejáratánál az erősség és a védelem szimbóluma. Reminiszcenciája például Észak-Magyarorszá­gon, a parasztházak kőből faragott kapuoszlopán, valamint a Balaton-felvidéken, Csopakon, Fáth Ferenc 1878-ban épült présházának homlokzatdí­szeként is látható. A véméndi házak vakolatdíszé­nek megfogalmazása egyedülállónak tekinthető, sajátos egyéni ízlésről tanúskodik. Palotabozsokon az 1910-20-as években a fő utcai házak jellegzetes sorát építették. Ebből nap­11-12. kép. Marok, Kossuth u. Lakóház, vakolat­díszekkel és pirogránit díszítő elemekkel. Épült: az 1930-as években. (1996.)

Next

/
Thumbnails
Contents