Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
VOIGT VILMOS: Hagyomány és modernizáció az első modern magyar néprajzi atlaszban
Kiváló szakmunka készült el, egész magyar néprajztudományunk büszkesége. Gondos terepmunka, pontos analízis, a modern technika alapos ismerete jellemzi. Tudtommal Európában sehol sem készült el ilyen modern szakmunka. Öszszeállítói biztosan éltek a modern technika által nyújtott lehetőségekkel. Ilyen módon sok olyan összefüggés is kikereshető e műből, amilyeneket a hagyományos néprajzi atlaszok vagy nem tüntettek fel, vagy onnan igazán nehéz lett volna ezeket előkeresgélni. A négynyelvű szövegezés azonnal komparatív munkává tette az atlaszt. Ebből a szempontból is jó lenne, ha a már meglévő adatokat egyértelműbben kötnénk időhöz. A képes-hangzó anyag is ilyen információt kell hogy tartalmazzon. Azonban az ilyen csatolmányokat csak egy fokig javaslom fejleszteni. A VMNA akkor jó, ha a maga adatanyaga benne van, ám nem ez egymagában a jugoszláviai magyar népi kultúra korpusza. A használót először a gépi adatanyag használhatósága bűvöli el. Gombnyomásra jut el a Vajdaságba, olyan adattárat tud egy CIM-ROM formájában a mellényzsebében tartani, amiről eddig nem is álmodott. Ha bármilyen témával foglalkozik, amelyről van vagy lehet adat a VMNA-ban, mindez perceken belül és bármilyen jobb gép közelében meg tudja nézni. Ki is tudja nyomtatni az adatokat. Ezek tehát csakugyan világszerte ismertté válhatnak. Ám mindez csak első a csodák között! Másodjára az a számítógépes programozás érdemel minden elismerést, amely ilyen kiváló, jól használható eredményt hozott. A VMNA programozói gárdája ugyanolyan jól vizsgázott, mint a néprajzi gyűjtők és kommentálok. Mindez után következhet a számítógépek igazi felhasználása, amikor immár a gépi módszereket önállóan is kipróbáljuk, sajátos összefüggések keresése végett. Ennek még csak a kezdetén vagyunk. Ám azt biztosra veszem, hogy ilyen szempontból is korszakalkotó jelentőségű munka a VMNA, néprajztudományunk első modern terméke. Amíg korábban csak hanglemezt és videokazettát pótoltunk CM-ROM-jainkon, erre nem volt mód. Rokontudományok áttekintéseiben már volt ugyan ilyen törekvés lásd például a Pannon Enciklopédia vagy a Magyar Kódex könyveinek kiváló CD-ROM változatait). Ezek azonban magas színvonalú tudománynépszerűsítő munkák voltak, ahol például kikereshettük Balassi Bálint arcképét és verseinek dallamát, vagy Bartók Béla hangját, eredeti felvételeit. A VMNA azonban nem tudománynépszerűsítő, hanem tudományos munka. Ez az első igazán modern technikával készült magyar néprajzi szakmunka. Mindenki ezt fogja utánozni, követni, kívánja meghaladni - hacsak nem akar végképp megrekedni valami őshagyományban. Persze, lehet még ezután is számítógép nélküli magyar néprajztudományt művelni - ám ezentúl lehet végre modern technikájú publikációt is tervezni. * Hogy személyes vonatkozással is FÜZES Endre jubileumához kapcsoljam dolgozatomat, megemlítem, hogy bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki jól emlékszem arra a beszámolóra, amelyet 1965-66-os gyűjtőútjaik után CSALOG Zsolt és FÜZES Endre tartott, a Magyar Néprajzi Atlasz jugoszláviai kutatópontjain tartott munkájukról. Alsóittebe, Bácsfeketehegy, Bácskertes, Csantavér, Doroszló, Herteledyfalva, Martonos, Mohol, Piros, Székelykeve, Temerin, Torontáltorda, Torontál vásárhely, Ürményháza, Várdaróc községekben voltak együtt. FÜZES a kérdőívek I-II. füzetét, CSALOG a III-IV. füzeteket kérdezte. (Természetesen mindketten más atlaszkutató pontokon is jártak.) Az ő adataik mindmáig minden jugoszláviai magyar néprajzi atlasz kikerülhetetlen alapjai. A VMNA most 41 kutatópontot tűntet fel. FÜZES ezek közül 14-ben végezte el a MNA gyűjtését, és tennészetesen ezek mind a mostani atlaszban is gyűjtőpontok. 10 Ha a vajdasági magyar néprajzi atlaszkutatásban FÜZES Endre és CSALOG Zsolt voltak a „hagyomány", a mostani „modernizáció" e nélkül sosem születhetett volna meg. Persze, mindez régi emlék. Bőven számítva is egész emberöltő telt el azóta.
