Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

FEJŐS ZOLTÁN: Az ősfoglalkozások képei. Herman Ottó és a magyar őstörténet ábrázolása

JEGYZETEK 1. Készült az OTKA T 030291-es számú kutatói prog­ram (témavezető: HOFER Tamás) támogatásával. A tanulmány első változata hasonló címmel elhangzott a 2001. augusztus 6-10-én tartott V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson Jyväskyläben a Népi kultúra a nemzeti törekvésekben című szekcióban. A szöveget időközben jelentősen átdolgoztam és kibő­vítettem. Ennek ellenére az alábbiakat nem tekintem a téma végleges feldolgozásának, mivel néhány kér­désben további források felkutatására van szükség, illetve egyes részleteket célszerű önállóan elemezni, így külön tanulmányban kívánok foglalkozni a HERMAN Ottó által rendezett ősfoglalkozási kiállí­tások más reprezentációs eljárásaival. 2. VAYER Lajos 1938. 515.; Ide kapcsolódik RAULFF, Ulrich azon megállapítása, hogy az elmúlt száz év történetírása a látás saját történetével rendelkezik. Lásd RAULFF, Ulrich 1998. 3. BERMAN, Judith C. 1999. 4. STOCZKOWSKI, Wiktor 1990. 5. KÖSTLIN, Konrád 1994. 412. 6. Néprajzi tárgyú rajzai, illusztrációi zömében a Népraj­zi Múzeumba került hagyatékában (Vö. MADARASSY László 1935.) találhatók, de még nap­jainkban is előkerülnek HERMAN Ottó grafikák. A tanulmány írásakor jutott hozzá a Bedő Antikvárium egy jelentősebb HERMAN Ottó hagyatékhoz, mely­ből a Néprajzi Múzeum 2001. végén megvásárolt 27 db vázlatot, grafikát, többségében az ő munkáit. 7. LAMBRECHT Kálmán 1916. 20. 8. SZILÁGYI Miklós 2000. 122-123. 9. Alapszabály. Budapest 1889. 3. (6. §. d. pont) 10. Ethnographia I. 1890. 60. 11. Ennek háttere még nincs megnyugtatóan feltárva. Röviden s más összefüggésben foglalkoztam ennek néhány vonásával: FEJŐS Zoltán 2000.; Az illusztrá­ciók sorsához lásd CENNERNÉ WILHELMB Gizel­la 1981. 12. Ezekhez HERMAN Ottó saját művein kívül lásd LAMBRECHT Kálmán 1920.; VÖRÖS Éva 1998. 13. Az első hortobágyi metszetet 1846-ból ismerjük; PERLASZKA Domonkos Hortobágyi puszta és egy csikós című műve (Sz. KÜRTI Kataíin 1985b. 246.); Az Alföld művészeti felfedezéséhez, a pásztor alak­jának megformálásához lásd SINKÓ Katalin 1989.; SÁFRÁNY Zsuzsanna 1997. 14. Vö. MADARASSY 1929. 15. HERMAN Ottó 1895a. 691. 16. Lásd például HERMAN Ottó 1902b. 115-116. 17. Az idézetek forrása: ERDŐDY Gábor 1984. 153­155. 18. SZILÁGYI Miklós 2000. 117. 19. HERMAN Ottó 1877. Erről életrajzírója sem tud. Utal rá CSERMÁK Géza 1955. 490. 20. HERMAN Ottó 1885. 21. HERMAN Ottó 1896b. 64-65., 79. 22. Néprajzi Múzeum rajzgyűjtemény ltsz.: R 795. Kö­zölve: SÁFRÁNY Zsuzsa 1997. 270. 23. HERMAN Ottó 1896b. 63. 24. Sz. KÜRTI Katalin 1984. 537.; Vö. 1985. A szobor utóbb a Déri Múzeumba került és annak állandó ki­állításán a néprajzi rész IV. termében - Hortobágyi pásztorélet - volt kiállítva. Lásd SŐREGI János 1939. 126. 25. HERMAN Ottó 1896b. 3. 26. HERMAN Ottó 1898b. II. Vö. HERMAN Ottó 1896c. Itt egy Koszkol vízfestményt is közreadott (lásd a 9. képet), valamint három fényképet a millen­niumi faluról. 27. A. AIGNER Lajos 1903.; HERMAN Ottó 1902a.; LYKA Károly 1982. 77.; MÉL 1969. 28. HERMAN Ottó 1983. 28-42. 29. Cs. SEBESTYÉN Károly 1954. 293. Nécsey népraj­zi tárgyú illusztrációi, rajzai, akvarelljei mellett a Néprajzi Múzeumba került túlnyomórészt felvidéki néprajzi tárgyakból álló saját műgyűj te menye is; nem halálakor (NMI 47/1902), később. Néprajzi mű­ködéséről LYKA Károly ír míg a MÉL 1969. nem tud, s néprajzi gyűjteményét sem említi, szemben lepkegyűjteményével, amit az Erdélyi Múzeumnak ajándékozott. 30. JANKÓ János 1902. 31. HERMAN Ottó 1895. 689. 32. HERMAN Ottó 1896b. 25., 65.; 1898a. 697-699. Eredetije nem került a Néprajzi Múzeumba 33. HERMAN Ottó 1898b. XXIII. kép: 63. 34. HERMAN Ottó 1983. 126-133. 35. Az életrajzi adatokhoz lásd SZANA Tamás 1895.; RNL 1914.; MÉL 1967.; a Magyar Nemzeti Galéria Adattára. Az életrajzi lexikon szerzője úgy tudja, hogy műveiből őriz a Nemzeti Galéria, de ez az adat téves, mert sem a grafikai, sem a festészeti tárban nincs Koszkol mű. Vö. LAMBRECHT Kálmán 1920. 17.; 163., 184.; VÖRÖS Éva 1998. 36 A halászati pavilon képe: HERMAN Ottó 1898a. 661. 37. LAMBRECH Kálmán 1916. 31.; 1920. 163. 38. HERMAN Ottó 1900.; 1908. 5. 39. Magyar Nemzeti Galéria Adattár. Kérdőív, 985/1920. 40. EA4280/5. Kelt 1901. március 25-én. Semsey Andor tennészettudós, az MTA tagja, természettudományi kutatások, gyűjtemények mecénása. HERMAN Ottó az ő felkérésére és támogatásával kezdett hozzá halá­szati kutatásaihoz, s munkájának első jelentősebb eredményét, az 1885-ös országos kiállításon bemuta­tott anyag katalógusát is az ő költségén jelentette meg (lásd HERMAN Ottó 1896b. 39). Ugyancsak ő fedezte HERMAN Ottónak az ezredéves kiállítást előkészítő pásztoréleti kutatásait. 41. Búvár 1935. 370. 42. A szignók szerint hat az eredeti, kettő pedig a kiegé­szítő, 1901-ben készült sorozatból származik. Ezúton is megköszönöm MATSKÁSI István főigazgató úr-

Next

/
Thumbnails
Contents