Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

GILYÉN NÁNDOR: A magyar népi építészet kutatásának története

XXXVII.(1985)/9.száma, legújabb értékes tanulmány például SZÉKELY Judit: Sátortetős családi házak - egy régi vita felidézése. = ARC 2001/6 (az Új Magyar Építőművészet 2001. áprilisi számának melléklete) 30-43. 44. RADOS Jenő 1961. 45. TÓTH János: Göcsej népi építészete. (Budapest 1965.), Az Őrségek népi építészete. (Budapest 1971.), GILYÉN Nándor-MENDELE FerencTÓTH János: A Felső-Tiszavidék népi építészete. (Budapest 1975.), BAKÓ Ferenc: Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén (Budapest 1978.). Itt említem meg Kós Károly négy jelentős, népi építészettel foglalkozó munkáját: KÓS Károly - SZENTIMREI Judit - NAGY Jenő: Kászoni székely népművészet. (Bukarest, 1972.), Szilágysági magyar népművészet. (Bukarest, 1974.), Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. (Bukarest, 1978.), Moldvai csángó népművészet. (Bukarest, 1981.) 46. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. Meg kell említeni, hogy a könyv ötlete MENDELE Ferenctől származik, aki az Országos Műemléki Felügyelőség egyik vezetőjeként tapasztalta egy ilyen gyakorlati útmutató hiányát. Szűk körben használt gyűjtési útmutatók természetesen már jóval korábban is megjelentek. 47. A MNÉA kezdeti lépéseiről tájékoztat RÁDULY Emil: Számítógépes adatkezelési rendszer a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. = TÉKA '92/1 17-20. A Népi Építészeti Kataszter első elkészült, a Bodrogköz népi építészetét feldolgozó részét mutatja be a Ház és Ember 1999-ben megjelent 13. száma (szerk.: BALASSA M. Iván), amely egyben a Magyar Népi Építészeti Archívum Kiadványai 6. kötete. A Kataszterjelentőségét növeli, hogy kiterjed a magyar nyelvterület egészére, példáulmár jelenleg is sok erdélyi épület adatait tartalmazza. 48. Az eddig megjelent kötetek: 1. CSERI MiklósBALASSA M. Iván-VIGA Gyula (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. (A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga) Miskolc - Szentendre 1989.; 2. CSERI Miklós (szerk.): Dél-Dunántúl népi építészete. (A Pécsváradon 1991. május 6-8. között megrendezett konferencia anyaga) Szentendre-Pécs 1991.; 3. CSERI Miklós (szerk.): A Kisalföld népi építészete. (A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga) Szentendre-Győr 1993.; 4. CSERI Miklós (szerk.): A Nyugat-Dunántúl népi építészete. (A Velemben, 1995. Május 29-31én megrendezett konferencia anyaga) SzentendreSzombathely 1995.; 5. (CSERI Miklós-S. LACZKOVITS Emőke (szerk.): A Balaton-felvidék népi építészete. (A Balatonfüreden 1997. május 2123-án megrendezett konferencia anyaga) Szentendre-Veszprém 1997.; 6. BALASSA M. IvánCSERI Miklós (szerk.): Népi építészet Erdélyben. (Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga) Szentendre 1999.; E kötetek közé sorolható: 7. CSERI Miklós-KÓSA LászlóT. BERECZKI Ibolya (szerk.): Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai. Szentendre 2000. 49. CZAKÓ Elemér (szerk.) 1933-1937. 50. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. A könyv egyik jellegzetessége, hogy néprajzos és építész szerzőpáros írta, amelyre korábban (nem számítva ugyanezen szerzők korábbi művét) nem volt példa. 51. Nem állta ki az idő próbáját a régóta vitatott drávai házterület, amelynek Zentai Tünde alapos dél-dunántúli kutatása sem találta nyomát (ZENTAI Tünde: A parasztház története a Dél-Dunántúlon. Pécs, 1991.). Az egyes háztípusok kialakulásával, fejlődésével más szerzők is foglalkoztak. Elsősorban Balassa M. Iván munkásságát kell itt megemlíteni (BALASSA M. Iván: A parasztház története a Felföldön. Miskolc, 1994.), FILEP Antal érdeme a kisalföldi ház történetének és jellemzőinek feltárása (FILEP Antal: A kisalföldi lakóház helye népi építészetünk rendszerében. = Ethnographia LXXXI. 1970. 327-349. 52. BALASSA M. Iván 1975. Figyelemre méltó ezenkívül SABJÁN Tibor együttműködése a régész kutatókkal, és a velük közösen készített elméleti és múzeumi célú rekonstrukciók. 53. K. CSILLÉRY Klára, 1982. 54. FÜZES Endre 1982. Idesorolható BARABÁS Jenő (jóval előbb megjelent és kisebb terjedelmű) tanulmánya is: Scheunen auf ungarischen Sprachgebiet. In: Deutsches Jahrbuch für Volkskunde 1967. 1-15. Hasonló, de tárgyánál fogva a népi építészet szempontjából kevésbé lényeges korábbi mű például BALASSA Iván: A magyar kukorica. Budapest I960., PALÁDIKOVÁCS Attila: Az abara. Egy szénatároló építmény a magyar parasztok gazdálkodásában. - Népi Kultúra - Népi Társadalom II-III. 1969. 79-101. 55. SZENTMIHÁLYI Imre: Körmend települése és népi építkezése a XVII. század derekán I-II. Körmend, 1980. A szerző IIa Bálint 1967-ben megjelent forrásközlését elemzi (ILA Bálint: Körmend város 1649. évi összeírása. Ethnographia LXXVIII. 556-568.) 56. BARABÁS Jenő 1989. Magyar Néprajzi Atlasz IV. 57. DÁM László 1992.; FÜZES Endre-KISBÁN Eszter (szerk.) 1997.; ISTVÁNFI Gyula 1997. 58. ZENTAI Tünde: A parasztház története a Dél-Dunántúlon. Pécs, 1991.; BALASSA M. Iván: A parasztház története a Felföldön. Miskolc, 1994. Ez utóbbiaknál feltűnik, hogy a hasonló korábbi monográfiákhoz képest mennyivel alaposabb a történeti források feltárása. 59. Erről bővebben: GILYÉN Nándor: A magyar népi építészet változása (integrálódása) a 20. században. In: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón (szerk.: CSERI Miklós-KÓSA László-T. BERECZKI Ibolya) - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai. Szentendre 2000. 237-254. 60. Itt nem csak a múzeumi adattárak, hanem a levéltárak anyagának gépesítésére is gondolni kell. A kuta-