Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Munkásház és lakás (1870-1920)

"S-, • -"Vi 1. kép. „Karám" a Kerepesi táró bejárata mellett. Csetnek (Gömör-Kishont vm.) 1900 körül. E1SELE Gusztáv (szerk.): Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének bányászati monográfiája. Selmecbánya, 1907. 373. nyomán irányzatairól, az 1970-80-as években elért eredményeiről. Pedig az Internationale Volkskundliche Bibliographie köteteiből is jól láthatóan az 1970-es évek elejétől kezdve Európa-szerte megszaporodtak a munkásságról szóló publikációk és tárgyszavak. Ezekről a német nyelvterület vonatkozásában alapos áttekintést találunk Peter ASSION Arbeiterforschung c. tanulmányában, melyet a Rolf W. BREDNICH szerkesztésében 1988-ban, majd 1994-ben megjelent Grundriss der Volkskunde c. kézikönyvében olvashatunk.

5 Magyar nyelven MÉSZÁROS Borbála kutatási szemléje tekintette át a tárgykör osztrák és német szakirodalmát.

6 Ezek a dolgozatok felmentenek a kutatástörténet részletezésének feladata alól. Elegendő arra szorítkozni, hogy 1991-ben Dieter KRAMER, a kutatási terület osztrák teoretikusa is úgy vélekedett, hogy a munkáskultúra szintén az életmódkutatás szempontjából lehet érdekes, s a néprajzi kutatásában a különböző életmódok formai sajátosságaira összpontosító kultúraanalízisre van szükség.

7 Gerhardt HEILFURTH történeti-néprajzi kutatásai és összegző nagy monográfiája már ezt megelőzően fényesen bizonyították, hogy a német bányászkultúrát teljességében, történeti változásában érdemes kutatni. Kötetében dokumentálta és elemezte a bányászok életkörülményeit, anyagi kultúráját (azon belül a munkakultúrát is), szokásait, szimbólumait, köszöntéseit s e réteg egyéb megkülönböztető, sajátos jegyeit.

8 Wolfgang, JACOBEIT, aki az „életmódot" (Lebensweise) tartotta a néprajz fő kategóriájának, szintén ebben az irányban javasolta a keletnémet munkásság kutatását megújítani.

9 Az 1970—80-as években már a német, osztrák, dán, svéd múzeumok is érdeklődést mutattak a munkáskultúra, különösen annak a II. világháború előtti klasszikus korszaka iránt. Fotóés dokumentumarchívumok létesültek (például Steyr, Felső-Ausztria), kiállítások nyíltak (Bécs, Berlin, Koppenhága). Korábban a néprajzi-történeti múzeumok ilyen anyaggal nem rendelkeztek, s az érdektelenség folytán a régi munkáskultúra tárgyai jórészt elenyésztek. A legutóbbi