Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BÍRÓ FRIDERIKA: Iskola és mesterház Kondorfán a 19. században. Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II.

9. kép. A konyha. DEIM Péter felvétele könyv, 3 db Kisebb Káté, 4 db Közép Káté, 3 db Nagyobb Káté, 2 db Evangélium és 1 db számtankönyv szerepel a jegyzékben. Ebben az évben a Kondorfához közelebb fekvő katolikus falvakban a következőképpen alakult a katolikus iskolás gyermekek létszáma: Rábagyarmaton 61, Csörötneken 76, Iváncon 82, Kethelyen 90, Nádasdon 62, Halogyon 43, Nagyrákoson 10, Szőcén 45 gyermek járt iskolába.

18 1869-ben Balázs Imre szökése után megüresedett a mesterhivatal.

19 A szombathelyi egyházkerülethez tartozó Őrségi Tankerület iskolai igazgatósága pályázatot írt ki kondorfai tanítói állásra. A pályázati felhívásra egyetlen tanító jelentkezett: Keresztényi Imre. Ő a Könnend melletti Egyházasszecsődről került Kondorfára, és mindössze két évig maradt a faluban. Tanítói munkája mellett kántori teendőket is ellátott, az ő segédletével szentelte fel Koncz György helyettes plébános a kondorfai temető megnagyobbított részét. Keresztényi Imre tanító oktatói tevékenységéről nincsenek adataink. Ot Horváth László gasztonyi tanító követte, aki 23 évig, nyugdíjazásáig tanított Kondorfán. Az 1868-as népoktatási törvény életbelépése után is felekezeti iskolaként működött a kondorfai iskola. Horváth László tanítót, a későbbi „Laci mestert" Kondorfa római katolikus közössége szerződtette, s nemcsak tanári feladatokat látott el, hanem közmegegyezéssel kántori teendők ellátására is megválasztották. Mikor 1871-ben Horváth László Kondorfára került, joggal gondolhatta, hogy rövidesen szép, új iskolában fog tanítani. Az iskolás gyermekek száma ugyanis 90-re emelkedett, túlnőtték a régi iskolát. Nem csoda, ha a kondorfaiak új iskolát akartak építeni. Erre a célra már ki is égettettek 50 000 téglát a falu temetőjében, azonban iskolaépítésre sehonnan nem kaptak segítséget, s ezért nem mertek belekezdeni az építkezésbe. A téglát templomtorony építésére használták fel 1873-ban. Csak 1879-80-ban épült meg a rég óhajtott iskola. Weber Gusztáv kondorfai kőműves és ácsmunkavezető építette fel. Az új iskola 3000 forintjába került a falunak.

20 A közelében álló és 1854-ben épült tanterem és tanítóház azonban még hosszú ideig megmaradt, de csak mint a „tanító disznóólja". A múzeumi iskola a sok évszázados magyar iskolai oktatás egyik szimbóluma is lehet. Ami talán ennél is fontosabb, emléket állít az oskolamestereknek, a falusi tanítóknak, a „lámpásoknak", többek között a kondorfai Tóth Pétereknek, a Balázs Imréknek, Keresztényi Imréknek, Horváth Lász-