Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
SZENTGYÖRGYI VIKTOR: A „Földbeásott lakóház"
9. kép. A tetőváz összeállítása. sége legalább 185 cm volt. Ekképp visszatértünk a korábban már említett technikai nehézségekhez: nem tudjuk, hogy eleink rendelkeztek-e olyan felszereléssel, amellyel a - megfigyelt átmérő mellett - ezt meg lehet oldani. Az eddigieket összegezve úgy gondoljuk, hogy a kardoskúti „földbeásott lakóház" tetőzete fiatalabb a gödrénél: „későbbi a ház, mint a gödör". Az ÉNy-i sarokban elhelyezkedő ágasfát viszont későbbinek gondoljuk mint a ház, így mindenképp fiatalabb a gödörnél is. Az ágasfák, illetve a padlóba mélyedő lyukak beásásának sorrendjéről azonban még szinte semmit sem tudunk. Ezzel kapcsolatosan az eddigiek alapján mindössze annyit feltételezhetünk, hogy a lakógödör Ny-i falába vágott szelementartó ágasfa a sarokhelyzetü ENy-inál minden bizonnyal öregebb. A józan ész azt diktálja, hogy a K-i falba vágott ágasfa a vele szemben elhelyezkedő párjával - tehát a Ny-i falba vágottal - egykorú legyen. Ezt azonban adatok hiányában nem tudjuk alátámasztani. Az 1955-ben készített ásatási naplóból a szóban forgó összes padlóba ásott lyuk mélységét visszakerestük, és a 2. képen mutatjuk is. Mindössze a K-i falba vágott ágasfa mélysége maradt ismeretlen. A padlószinttől lefelé, függőlegesen mért mélységi adatokat negatív előjellel adtuk meg. Ezekből a mélységi adatokból a lyukak keletkezésének időpontjával, illetve azok sorrendiségével kapcsolatosan az elmondottakon kívül több lényegesnek gondolható információt nem sikerült kihámoznunk. A fentebb megfogalmazott elgondolások azonban egyúttal azt is sugallják, hogy a mélységi adatokból történő „jóslás" meglehetősen bizonytalan alapokon nyugszik; azokból ennél többet nem is fogunk tudni megállapítani. Talán éppen ezért kezdtük el az ágasok beásásának nyomai helyett, azok kiásásának nyomait keresni. A következő kérdésünk tehát az, hogy a szóban forgó 12 padlóba mélyedő ágasfa illetve függőleges szerkezeti elem közül vannak-e olyanok, melyeket még a ház életében bontottak le, és ha igen, akkor melyek azok. „... Három szabálytalan tojásdad alaprajzú gödörre is rábukkantunk, amely teknősen mélyedt a ház padlójába. (Az egyik közülük ágasfa helyét fogta közre.) Ezeket az aránylag nagy, de sekély - átlag 25 cm mélységű - gödröket kemény, kevert föld töltötte ki, amelyből egy-két lelet (edénytöredék, tégladarab, állatcsont stb.) is előkerült. ...".' 1 Az idézett tanulmányt lapozgatva az is kiderül, hogy e három gödör rendeltetését, illetve azok nyitott vagy zárt állapotát nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. „... Viszont, ha mégis be voltak temetve a ház használatakor, akkor az ágasfa körüli gödör azzal volna magyarázható, hogy az ágasfát kicserélték, s ekkor gödrét nagyobbra kellett bővíteni. ,..". 12