Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

ZENTAI TÜNDE: Az ágy és a népi alváskultúra a 14-16. században

Szmrecsán 1510). A halottas ágyon a 14. századtól, úgy látszik, mindig van lepedő és fehér, szövött, tollas fejalj (Anjou Legendárium, Lőcse 15. század közepe és 1520). Az előkelők tollas fejpárnát és fölötte négyszögletes apróbb-nagyobb vánkosokat használnak, a jobbágyok valószínűleg beérik egy párnával, ami még sokszor párnazsák. A lepedő nagy, hosszan lelóg az ágyról, de van már a kisebb, mai méretű és funkciójú lepedő is, amely a deszkaoldalú ágy tartozéka. A népi takarók zöme gyapjúpokróc: lazsnak és cserge lehetett, amit a földön és padon fekvők középkori módon, magukat beleburkolva - lepedő nélkül - használtak; az ágyon alvók viszont már mai szokás szerint szétterítve, gyakran vászon alátéttel. A sokféle ágynemű és különösen a tollas ágynemű használata a 13. századtól föltételez - még földön alvás esetén is - legalább valami nappali tartó-tároló állványt. A középkor végén pedig a parasztház színvonala valószínűsíti a bútorok, köztük az ágyszerkezet terjedését. A füstmentes, kívülről fűtött, kályhás kemencéjű szoba megfelelő teret biztosít a lakáskultúra megújulásának a jobbágyok módosabb rétegénél. Az alvási szokásokhoz még hozzátartozik, hogy a földön alvás helye házon belül és kívül változó volt. A földön vetett ágy alkamasint a szoba közepére került. Az alvópadkák, padok, szükségágyak viszont a falak mentén helyezkedtek el. Szerkezetes ágyból még csak egy lehetett, valószínűleg a gazda, illetve szülés esetén a gyermekágyas asszony fekvőhelye, ami bizonyára a lakótér megbecsült részén állt a bölcsővel egyetemben. A köznép házaiban vagy szobáiban sokan, családtagok, szolgák és zsellérek aludtak egy fedél alatt. A házaspárok közös ágyban pihentek. A gannai (Veszprém m.) jobbágyok sérelmére 1430-ban elkövetett hatalmaskodás leírásából kitűnik, hogy az ágyban meztelenül feküdtek. A meztelenül alvás azonban valószínűleg szezonális, a képi dokumentumok szerint fűként a meleg ágyneműben bővelkedő előkelőknél általános. Végezetül: a kritikusan értékelt bizonyítékok alapján a legfontosabb kérdésre, tudniillik, hogy volt-e szerkezetes ágy a köznépi otthonokban a középkor és az újkor határán, pozitív válasz adható - még ha nem is tudjuk, hol milyen mértékben terjedt el. Bizonyos, hogy a földön vetett ágy ekkortájt már fölemelkedőben volt. Több adat szól a magas ágyakról, ezek jelentékeny hányada szükségágy lehetett, de az előnyösebb helyzetű jobbágyok házában valószínűleg volt egy bútor ágy is tollas ágyneművel, valamint talpas bölcső. A földön alvás ugyanakkor még elég széleskörű. A szokás továbbélését segíti a 16. században kialakult válságos történelmi helyzet, és az egyház krisztusi egyszerűséget hirdető tanítása sem akadályozza. JEGYZETEK 1. K. CSILLÉRY Klára 1982. 2. ZENTAI Tünde 2000. 3. Vö. K. CSILLÉRY Klára 1982. 24-26.; WRIGHT, Lawrence 1962. 18.; GLOAG, John 1977. 121.; MOHRMANN, Ruth-E. 1994. 263. etc. 4 JAKÓ Zsigmond: Erdélyi Okmánytár, 1997. 137. 5. MTESz 1967. I. 106. 6. Idézi K. CSILLÉRY Klára 1982. 24. 7. K. CSILLÉRY Klára 1982. 24. 8. MTESz 1967. I. 106.; K. CSILLÉRY Klára 1982. 24. 9. BÁRCZI Géza-ORSZÁGH László 1978 I. 48. 10. WRIGHT, Lawrence 1962. 18., 48., 61.; DIBIE, Pascal 1987. 71. 11. SZABOLCSI Hedvig 1954. 12.; K. CSILLÉRY Klára 1997a. 402. 12. Idézi SZABOLCSI Hedvig 1954. 12. 13. MTESz 1970. II. 1053. 14. K. CSILLÉRY Klára szíves közlése. 15. MTESz 1970. II. 1054. 16 . ZÓLYOMI József szíves közlése. 17. ZÓLYOMI József 1998. 104. 18. K. CSILLÉRY Klára 1997a. 403. 19. MOklSz. 1902-6. 702. 20. PESTHI Gábor 1538. Cap. 20.; K. CSILLÉRY Klára szíves közlése. 21. Közli MELICH János 1906. 184. 22. BERRÁR Jolán-KÁROLYI Sándor 1984. 68. 23. ZENTAI Tünde 2000. 24. K. CSILLÉRY Klára 1997a. 402. 25. BERRÁR Jolán-KÁROLYI Sándor 1984. 68. 26. MOLLAY Károly 1957. 356-357. 27. SZABÓ István 1969. 220. 28. HAN, Verena 1966. 197., 200. 29. VADÁSZI Erzsébet 1987. 59-113. 30. Képes Krónika 1964. I. 81. 31. Képes Krónika 1964. I. 37., II. 54. 32. Enclyclopaedia Britannica 1973-74. 9. 706. 33. Képes Krónika 1964. I. 140., II. 63-64. 34. Képes Krónika 1964. I. 106., II. 60.