Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

KNÉZY JUDIT: A puszták, falvak építkezése és a mezőgazdasági szakoktatás a 18. század végén, a 19. század elején

kép. A fehérvári őrkanonokság (Somogy megye) hetényi, fonói, taszári, homoki épületei. MOL T-I. I. téka 18. Fasc. 409/3. szoba felőli fal melletti szabad tűzhelyként szolgáló sárpadkáról fűtötték a szoba kályháját. A ház tagolódása szoba-konyha, esetleg kamra is, minden helyiség ajtaja a szabadba nyílik - így Hetényben, Fonóban, Taszáron és Homokon is (1. ábra). Más uradalmak példája is mutatja, hogy a birtokosok sokszor szökött, vagy kihalt jobbágyok házába költöztették be pásztoraikat, béreseiket vagy letelepedni vágyó zsellérként elszegődő iparosaikat. Ha a mernyei uradalom épületrajzain nézzük a konyhák tüzelőberendezését, a kemence elhelyezésében, a kemencét körülvevő tüzelőpadkák rendszerében azt a 4-5 féle variációt látjuk, mint az a későbbi, a 19. század második feléből fennmaradt paraszti füstös konyhákból még ismert.

13 A Festetics uradalmakban (Ság, Vas megye, Keszthely, Zala megye, Keresztúr és Csurgó, Somogy megye) az 1760-70-es években már olyan hatalmas majorépítkezések folytak, amelyek még az uradalmi alkalmazottak lakásaira is kiterjedtek. Ekkor alakult ki és kezdett általánossá válni a soklaká-