Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége

(58) 240. p.: 260. telek, Deli Julianna és Molnár István szélmalmos tanyája Erzsébet telken. 24G.p. 260-telek. Az alcímünk megfogalmazását bizonyos óvatosság ösztönözte. Az eredeti térképlapokon igen sok kerek alaprajzú építmény látható, ezek közül mi kilencet mutatunk be. (Közülük kettőt, a 3. és 36. számút tanulmányunkban más vonatkozásban előbb közöltük.) Már a különböző jelölés is sejteti, hogy a népi építészet szempontjából nem azonos objektumokról van szó. Szerencsések vagyunk ott, ahol a térképen külön föltüntették, hogy a rajz mit ábrázol. így pl. az 54. számú esetében a telekhez tartozó, de dűlőúttal elválasztott építmény „szárazmalom fából, r = 4,8" adja tudtunkra a föléje írt meghatározás. (Az 1 öl = 1, 896 m. átszámításával & járókör 14 méter átmérőjű volt.) Az 58. sz. telekrajzon a szélmalom sugara: 2,6 öl. A többinél viszont ezek hiányoznak. A 60. számú rajznál ugyancsak dűlőút választja külön a malmot, és a bejárú út mellé épített csuvári. (Valószínű, hogy ez is szárazmalom lehetett, hiszen nincs szélkereke rajzolva, de aj adatkörének sugara 4,5 öl.) Ró(60) 242. p.: 378. telek, Nagy Imre tanyája Hatrongyoson. zsa Gábor mérnök-muzeológus megjegyzi, hogy „A komoly szélmalomhoz mindig tapad egy csuvárház." Hasonló a helyzet a szárazmalmok esetében is. A malmok építését már a földes úr is korlátozta, íme egy vonatkozó hirdetés: „Die /Marty 789. A Mféjlftóságosj Uraság parancsolva publicaltatni: hogy senki új Malmot a Mféjlftóságosj Uraság hire nélkül építtetni ne bátorkodjon, azonn a helyen is, a hol ez előtt Malom volt, és el romlott, ujjonnan fel építeni Malmot, Senkinek Meg nem engedtetik, a Mféjlftóságosj Uraság hire nélkül. Hasonlóképpen, Házat sem engedtetik senkinek építeni, hanem a Mféjlftóságosj uraság Cancellariáján szükséges először kinek kinek magát be jelenteni. "

6 (Ez természetesen a tanyai épületekre is vonatkozott!) A szél- és szárazmalmok számai870-től kezdett fogyni, majd az 1880-as évektől kezdve, amikor nálunk megjelentek a gőzgépek, a folya-