Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
GILYÉN NÁNDOR: A falusi utcakép vizsgálata
15. kép. Magyarpolány (Veszprém m.) (1993) tett kőpadok, az utcakép lényeges tényezőivé is válhatnak. A katolikus vidékeken gyakori keresztek, szobrok az utcaképet hatásosan tagolhatják, kisebb hangsúlyokat képezve (14. kép). Itt kell megemlíteni a villany- és telefonvezetékeket, oszlopokat, amelyek - különösen az újabban szokásos vasbeton oszlopok - szervetlenül, esetlegesen jelentkeznek az utcakép látványában, és sokszor megzavarják harmóniáját (6., 8. kép). 4. Az utcakép védelme Az utcakép a falu egyik magasrendű, hosszú és bonyolult történeti folyamatok útján létrejött értéke, a hagyományos településkép, falukép lényeges eleme, amelynek megőrzése esztétikai és történeti szempontból általában még lényegesebb, mint az egyes emlékeké. A zömében 19. században kialakult, de jóval korábbi, részben középkori hagyományokon alapuló, ma hagyományosnak ismert utcakép rohamos pusztulása a 20. század második felében következett be. Egyes településeken, településrészeken a változás olyan mértékű volt, hogy az épületállomány szinte teljesen kicserélődött, és ma már teljesen más jellegű és tömegű épületek uralják az utcaképet. Ezeken a helyeken tudomásul kell vennünk, hogy ezek a történeti és esztétikai értékek elpusztultak, visszaállításuk már lehetetlen. Igen sok faluban azonban - különböző okok miatt - az épületek zömének csak homlokzatát és alaprajzát alakították át kisebb-nagyobb mértékben, de tömegük megmaradt, sőt szerencsés esetben az újabb épületek sem teljesen idegenek a hagyományos utcaképtől. Ilyenkor legtöbbször régi fényképek, ritkán rendelkezésre álló felmérések alapján az eredeti utcakép rekonstruálható. Az egyes épületeknél továbbá falkutatással az eredeti nyílásméretek és egyéb szükséges adatok legtöbbször pontosan megállapíthatók. Hatósági (önkormányzati, műemlékvédelmi) segítséggel (segítségnyújtás a rekonstrukció tervezésében, pénzügyi támogatás, kedvezményes kölcsönök stb.), és legfőképpen a helyi közösség megnyerésével ilyen helyeken jelentős eredmények érhetők el. Néha mindössze egy-két átalakított épület helyreállítása szükséges ehhez (5. kép). Az országszerte többfelé tapasztalható kezdeményezések közül a Baranya megyei Palkonya példáját említjük meg, ahol helyi kezdeményezésre, megyei támogatással, már olyan sok homlokzat helyreállítása készült el a falu egyetlen utcáján, hogy az lassan méltó párja lesz a település országos védelem alatt álló pincesorának. 25 Végül érdemes röviden arról is szólni, hogy az új utcák képe sem szükségszerűen idegen a hagyományos falutól, ha az építési hatóság erre figyelmet fordít, és meg is tudja győzni az építtetőket ennek előnyéről (15. kép).
