Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)
BALASSA M. IVÁN: Százéves a néprajzi falu
„Tekintetes Alispán Úr! Vonatkozással folyó évi november hó 28 an kelt 13.333. számú becses felhívására, amellyel a kir. államépítészeti hivatalt a vármegye által a budapesti ezredéves kiállításon épített falusi lakóház felülvizsgálatával s a kiállítási igazgatóság műszaki osztályának való átadásával megbízni méltóztatott, - van szerencsém az alulírott hivatalnak tisztelettel jelenteni, hogy ezen eljárás folyó hó 15-16 án akadálytalanul végbement, minek bizonyságául az utóbbi átadásra vonatkozó jegyzőkönyv eredeti példánya ide csatolva beterjesztetik. Az átadás értelmében a lakház összes külső és belső kulcsai a kiállítás műszaki osztályának átadattak. Ennek kapcsán megemlítendőnek tartja a hivatal, hogy a kérdéses falusi lakház felépítésével megbízott Szilágyi és Przybilla szegedi vállalkozó építészekkel a leszámolás később fog megejtetni, miután az erre vonatkozó jegyzőkönyvet a hivatal, az összes iratokkal beterjeszteni el nem mulasztandja. Egyébiránt már most megjegyzendőnek tartja a hivatal, hogy a fentiek daczára a vállalkozók szerződésük értelmében a lakházat minden tartozékaival együtt 1896 évi május hó 1 ig gondozni kötelesek. Végre tisztelettel bátor a hivatal egyszersmind Mikes Gyula kir. főmérnök, mint a felülvizsgálatot s átadást teljesítő hivatal főnökének az ezen ügyben tett utazásáról benyújtott a 35 frt 90 krról szóló számláját is azon kérelemmel bemutatni, hogy annak számvevőileg történő megvizsgálása és érvényesítése után a kijárandó illetményt alulírott részére folyóvá tenni méltóztassék. Szegeden 1895 évi december hó 24 en Mikes Gyula kir. főmérnök" Az iratokból több, eddig csak sejtett, vagy ismeretlen dolog is kiderül és érdemes mindezeket az épületegyüttesről ismert rajzokkal, ábrázolásokkal összevetni. Szempontunkból most kevésbé érdekes a száz évvel ezelőtti lebonyolítási és pénzügyi fegyelem, illetve annak kijátszása, az épületekkel kapcsolatosan azonban néhányat ki kell ezek közül is emelni. Mindenekelőtt egyértelmű, hogy komolyan megtervezettek, több szűrőn és ellenőrzésen átment építmények álltak a Néprajzi Faluban. Ugyanakkor szó sem volt arról a hitelességigényről, mely a mai szabadéri múzeumoknál tapasztalható, vagy legalábbis tapasztalni kellene. Az már eddig is ismert volt, hogy a falu építményei rekonstrukciónak tekinthetők, méghozzá olyannak, ahol többnyire egy adott épületet a terület népi építészetének legjellegzetesebb vonásaival egészítettek ki. 24 A szegvári háznál azonban az is kiderül, hogy ezt az eddig ismertnél is szabadabban valósították meg. JANKÓ János által készített jelentésben a lakóház utcai homlokzatán a deszkaoromzat napsugaras, az oromzat alsó részén egy négyzetes kockákra tagolt díszítéssor van, melyekben váltakozva harántirányban, a két középsőben vízszintesen futnak a deszkák. Az ablakok zsalugáteresek, de a keret díszítetlen, a tornácra szolgáló ajtó, és az emelletti kerítésszakasz felett ugyancsak napsugaras díszítés látható. Már itt is látható egy nehezen magyarázható jelenség: a homlokzati rajzon a ház szemben állva balos, azaz balra van a tornác, alatta a telekalaprajzon viszont jobbos! A szegvári házat minden kétséget kizárólag a szentesi levéltárban őrzött tervrajz alapján építették, ezt bizonyítja a vállalkozók és tanúk aláírása és az is, hogy az átadás-átvételkor láttamozta Mikes Gyula főmérnök. Ezen a terven a deszkaoromzat vízszintesen két egyenlő részre van osztva, felül állóhézagos deszkaborítása van, három szellőzőnyílással, az alsó felében ívsorral záródnak az ugyancsak függőlegesen elhelyezett deszkák. A megoldás az építész által készített egyik fényképen látható. A ház viszont balos, és az egész telekelrendezés is ennek megfelelő. A megvalósításkor jobbos ház épült, ez egyértelműen kiderül a kiállítás kéziratos helyszínrajzából, a kiállítás katalógusának térképéből és nem utolsósorban abból a metszetből, amit az épületről készítettek. Az utóbbin ismét egy 2/3 1/3 arányban osztott oromzatot láthatunk, a felső, nagyobb része napsugaras, de nem úgy mint a JANKO-féle rajzon, ahol egy félkörív van az osztólécezésen, 25 hanem a középpontban egy teljes kör van teljes sugárkoszorúval. Az oromzat alsó felében itt is négyzetes mezők találhatók, közöttük műves osztólécek, a mezőkbe rombikusan kialakított deszkadíszítés került. A tornácra szolgáló ajtó mellett a deszkakerítés, illetve az előtte álló kispad felett elmaradt a napsugaras díszítés. Az, hogy ez az ábrázolás hiteles, nem vonható kétségbe. Moreili Gusztáv metszetei fényképek alapján készültek. Bizonyítja ezt például a székely ház, ahol a fennmarad eredeti fényképet Weinwurm Antal készítette, méghozzá télen. Ekkor még a tereprendezés nem készült el, az utca mentén föld vagy kőkupacok vannak, az egyik fához pedig hosszú létrát támasztottak. A székely
