Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

BALASSA M. IVÁN: Százéves a néprajzi falu

a legközelebbi közigazgatási bizottsági ülésben végeldöntés végett előterjeszteni, s tekintettel arra, hogy az építés kivitelének felügyelete és ellenőrzése elkerülhetetlen, de másrészt ezt megelőzőleg vagy azután több olyan ügy elintézése válhat szükségessé, a melyben a kir. államépítészeti hivatal közreműködése okvetlen szükséges leend, - egyszersmind megengedni vagy kieszközölni méltóztattassék, hogy a hivatal valamelyik közege az építés tartalma alatt s annak felügyelete és ellenőrzése czéljából havonként kétszer az illető alap terhére Budapestre felrándulhasson. Szegeden 1895 május hó 13. Mikes Gyula kir. főmérnök" Az irat alján egy ceruzás megjegyzés: „Az árlejtés és részletes építési feltételek Szentesen most készülnek. M." Ezek szerint JANKÓ Jánosék látogatása után megindult a tervezés. A feladatot Hardy vagy Harkay Camill(?) építész kapta,

21 aki nemcsak a „Jelentés"-re támaszkodott, hanem maga is készített vagy készíttetett fényképfelvételeket Szegváron. A gondos kivitelezésű tervből a telekalaprajz az épületek alaprajzával, egy másik lapon a ház udvari homlokzati rajza és a hosszmetszete, a harmadikon, mely töredékes, a telek utca felőli és a góré nézete maradt fent. A tervet az építési hatósággal engedélyeztették, mindkét lapon ott van két 50 krajcáros illetékbélyeg, Raisz Ernő kir. mérnök hiv. főnök aláírása. Két tanú is ellátta kézjegyével: Gróf Kálmán, Borsos Sándor, ők a terv és a költségvetés hitelességét garantálták, mert a terven ott van Szilágyi János és Przybilla Gyula aláírása is, tehát ezek a Mikes főmérnök levelében említett felkérés után kerülhettek rá. A terv a külzetén „A felülvizsgálatnál láttam. Budapest, 1895. december hó 14. én. Mikes kir. főmérnök" felirat van, ez mint a későbbiekből kiderül, az épület átadásátvételének időpontja. A szorgalmazott másik „Előméret költségvetés" elkészült. Érdekes, hogy ezt Budapesten, 1895. július 3-án kelttel Lemberg Alfréd építész készítette, a „Főösszeg" 4354.07 frt. A Szilágyi és Przybilla-féle költségvetés nem maradt fönt az iratcsomóban (esetleg máshol lappang). A Lemberg-féle előrenyomtatott táblázatra készített nyolcoldalas becslésben több figyelemre méltó dolog van. Például a II. fejezet - „Kőművesmunka alap és pincze falazat" - nem tükrözi Mikes Gyula főmérnök javaslatát, az elvégzendő munkáról a következőt olvashatjuk: „Föld szinti falazat vályogból; sárhabarcsba rakva a küszöbtől a koszorúfa felfekvéséig; a falak kívül polyvás sárral tapasztatva, belül homokos mészhabarccsal vakolva és kívül belül simítva, kívül 2szer belül 3szor meszelve és a lábazat a homlokzati oldalon világos szürkére színezve". A költségvetés, úgy tűnik, pontosan követi az építész eredeti műleírását, amely jelenleg nem ismert, de ebből pontosan rekonstruálható. Nincs tekintettel azonban arra, amit Mikes főmérnök levelében javasolt az alispánnak, így joggal feltételezhető, hogy csak a szegedi cég ajánlatának megtámogtására készült. A következő fennmaradt irat 1895 augusztusában keletkezett, tehát figyelembe vették Mikes Gyula javaslatát: ..Árleitési és részletes építési föltételek A budapesti 1896

lkl ezredéves kiállításon Csongrád vármegye által felépítendő alföldi falusi lakóház és mellék-tartozékainak a törvényhatósági bizottság - 1894. dik évi december hó 11.én kelt 534/k.gy. számú intézvényével engedélyezett kivitelének vállalkozás útján biztosításához. 1) Az 1999 frt. 58 kr. építési költséggel

22 előirányzott munkálatok vállalkozás útjáni biztosítása czéljából írásbeli ajánlatok elfogadása mellett ajánlati tárgyalás tartatván az azon részt venni óhajtók és építési költség 5% százalékát, az az: 100 forintot bánatpénz képen előzetesen letenni, vagy ajánlataikhoz csatolni tartoznak. 2) A legkedvezőbb ajánlatot tevő s vállalkozóul elfogadott pályázó bánatpénzét, az árlejtés után a vállalati összeg 10%ára kiegészíteni tartozik, s ezen összeg, mint biztosítéka a vármegye pénztárába fog elhelyeztetni s a jótállási idő leteltéig visszatartatni. A többi résztvevők bánatpénzeik az árlejtés után azonnal vissza szolgáltatnak. 3) A vállalkozó saját részéről s ajánlatával azonnal kötelezve van az építés kivitelére; azonban csak a szerződés megkötése után nyer arra végképpen jogot. 4) Vállalkozó tartozik a felvállalt munkálathoz a szerződés megkötése után azonnal hozzá fogni, s azt az átadás napjától számítandó 12 = tizenkét hét alatt, vagyis: 1895 évi november hó 12 ig teljesen és minden részleteiben oly módon befejezni, hogy a vállalat tárgyát képező épületek tökéletesen lakhatók - illetőleg használhatók - legyenek. Köteles lévén vállalkozó a czélba vett helyreállításokat kellő elővigyázattal eszközöltetni. 5) Vállalkozó a felvállalt és teljesítendő munkákért, valamint a kiszolgáltatandó anyagokért