Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

BALASSA M. IVÁN: Százéves a néprajzi falu

A házak építése 1995 augusztusában kezdődött meg. 1896. május 2-án megnyílt az Ezredéves Országos Kiállítás, és benne a Néprajzi Falu. A tömör és egyszerűsítő kronológia nem térhetett ki a kezdet nehézségeire, arra, hogy eredetileg három etnográfus kapott felkérést az előmunkálatokra, HERMAN Antal Dél-Erdélyben, VIKÁR Béla a Dunántúlon, és JANKÓ János a Bihar-hegységben tájékozódott, s hogy közülükbetegség miatt - végül az utóbbira maradt az egész munka. A kiállítás további részében, mivel ettől az időponttól már egyedül ő a szakmai irányító, JANKÓ János mintegy „átvette a szót", a magyarázó feliratok tőle származnak. „ha egy faluba megérkeztem, feladatom három volt; a ház részleteit, a berendezés tervét és tárgyait s a ruházatot külön-külön megállapítanom. A háztypust természetesen igen ritkán találhatjuk meg egyetlen házban;... (Úgy) kellett kihüvelyeznünk minden háznál az alaprajzot, az utcai és udvari homlokzatot, az ajtók, ablakok, kemenczék formáját, a tető és kémény alakját, a telekberendezést, a melléképületeket, a kerítést, kaput, stb. Nem ritkán kellett megküzdeni a megye hiúságával is, a kéménytelen házat egyik sem akarta magára vállalni, a régi ellen, ha az ósdinak látszott, igen sok protestált... A házak belső berendezésével és bútoraival kevesebb bajunk volt: az vagy régi, vagy új, az utóbbit, a hol lehetett, kerültük... A costume maradandóbb lévén, csak a bemutatandó alakokat kellett megállapítani..., a fényképfelvételek mindent magukba foglaltak."

16 Ezt követték a módszert dokumentáló fényképfelvételek, jelentések, rajzok. Közülük a Handlováról (Nyitra megye) származó fénykép a prágai kiállítás hasonló házával való párhuzamot szemlélteti. A Szentgálon és Csökölyben készített fényképek, rajzok után rendkívül tanulságos a Vas megyei vend ház tervrajza. Ez esetben ismerjük nemcsak a kiválasztó út rajzait, hanem az ennek alapján készült első tervvázlatot, majd a tervrajzot is. Ezekből kiderül, hogy a Városligetben, a Néprajzi Faluban rendelkezésre álló telek nem volt elég széles az eredeti elképzelés megvalósítására, ezért egyszerűen egy helyiség elhagyásával illesztették be a kerített házat a többi épület közé. A fényképek között szerepel az a nógrádi ház, mely áldozatul esett a megyével történt egyeztetésnek, ez az a kéménytelen ház, mely ellen a megye „protestált". Ehelyett készült az az egyenes oromzatos épület, melynek homlokzatán ez volt olvasható: „Isten segítségével építtette Nagy Patyik Istvány 1894."

17 Ez az épület szerepel azon a nagy méretre felnagyított képen, mely a kiállítás végén mintegy kitágította a teret és „átjárást" biztosított a néprajzi falu felé. Már a vend háznál is látható volt, hogy az építéshez tervrajzok készültek. Ezek közül elsőként és legteljesebben a Csongrád megyei ház dokumentációja került elő a megyei levéltár Szentesi Fióklevéltárából. Az iratanyag, Csongrád vármegye alispánjának iratai - Millenniumi iratok (IV. B. 406.d. állag) között, a tervrajzok a Terv: 18/1-2 alatt találhatók meg.

18 így jól nyomon lehet követni a „szegvári ház" megvalósításának folyamatát. Az épületkiválasztásról JANKÓ János jelentéséből értesülünk: „Nagyméltóságú Minister úr! Nagyméltóságodnak f. év április hó 15-én 1323 sz. a kelt magas felhívása folytán f.é. április hó 21—25-ig Dr. Csathó Zsigmond alispán kíséretében beutaztuk Csongrád vármegye területét... Budapesten 1894 évi június hó 30-án Nagyméltóságodnak kész szolgái Dr. Kovács Gyula sk. Fitter Kamill sk. Dr. JANKÓ János sk."

19 Tehát JANKÓ János, FITTLER Kamill építész és KOVÁCS Gyula, a millenniumi kiállítás adminisztratív munkatársával együtt, az alispán kíséretében járták be a megyét és választották ki az épületet.

20 Ezek után a megyében megkezdődtek az előkészületek, erről Mikes Gyula királyi főmérnök számolt be: „Tekintetes Alispán Úr! Folyó évi ápril hó 6

an kelt 1783 számú becses felhívására van szerencséje az alulírott kir. államépítészeti hivatalnak Csongrádvármegye által az ezredéves kiállítás alkalmából Budapesten felépítendő falusi ház mikénti kivitelére nézve következő javaslattal szolgálnia. Első sorban tisztelettel megjegyzi a hivatal, hogy a tekint. Alispán úr felhívását és az ahhoz csatolt terveket s műszaki iratokat véve, - minthogy a hivatal ezen nem mindennapi ügyben, mint általában minden teendőiben - alaposan kí-