Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

piacutcás település alakult. Középkori fejlődése vékenységkörhöz kapcsolódó céhes vagy nem céazonosságot mutat több felföldi város (Kassa, hes kisiparból, valamint e termékek önálló illetve Eperjes, valamint Miskolc és Vác egyes városré- a közvetítő kereskedelemből éltek meg."

113 szeinek) középkori eredetű orsós utcájával.

112 A betelepült lakosság lélekszáma és foglalkoA 17. század végén betelepült különböző etni- zása a középkori települt rész átalakítását és a fő kumú lakosság főfoglalkozása az ipar, kereskede- utak folytatásában a bővítést tette szükségessé. A lem és a szőlő-monokultúra volt. terepviszonyok miatt rendezetlen telkek és zegSzentendre a szőlőművelés északi határán ki- zugos utcák jellegzetes hal mázos települési hozalakult Buda-Sopron vonaltól északra, Burgen- tak létre. land és a Kiskárpátok területe, az Ipoly és a Bod- A város településszerkezete, utcahálózata és rog folyók közötti középhegységi területhez tartó- belterületi határai a mai napig megőrizték a 19. zott. Az észak-magyarországi mezővárosok azon század elején kialakult állapotot, mely csekély élcsoportjához „... melyek a 15-19. század között téréssel megegyezik Szentendre mai értelemben elsőrangúan a szőlőművelésből és többnyire e te- vett történelmi városrészével (31. kép). 31. kép. Szentendre - Belváros utcahálózata és utcanevei. Térkép Stúdió - Szentendre 1998