Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

sukról nevezték el azokat. 10 Az Aporról elneve­zett nyári szálláshelyből lett a későbbi Szentend­re, az Aporról nevet kapott téli szálláshely Tolná­ban egy későbbi Pál tulajdonosról a Pálfalva ne­vet kapta. 11 Figyelemre méltó, hogy bár Szent­endre nyári szálláshely volt, mégis a téli szállás­helyekhez hasonlóan állandósult. „ Villa" A szálláshelyek a 10. század végére lassan fa­luvá formálódtak. A 11. századi törvények az együtt élő kisebb közösségek állandó lakóhelyét „villa" falu szóval jelölték, szálláshelyet már nem említenek. 12 Az államalapítás után Szent István a nemzet­ségi szállásföldeknek kétharmadát elkobozta és ezekből a birtokokból adományozott az egyház­nak. Ennek értelmében adományozta - több hely­séggel együtt - Apornak ekkor már faluvá fejlő­dött nyári szálláshelyét a veszprémi püspökség­nek. Az oklevelet, melyben a király rendelkezett 1002-ben állították ki „...átengedjük, adjuk és adományozzuk »in comitatu Vyssegradiensis ci­vitatis villám unom sitam super Damibium, latere ex cuius dextro Apurig nuncupatur ...« Visegrád vár megyéjében a Duna fölött fekvő falut, amely­nek jobb felén az Apurig nevü patak folyik." Az oklevél felsorolja, hogy az említett helységek minden törvényes haszonélvezetükkel és tartozé­kaikkal kerülnek az egyház birtokába. 13 „ Curia-Curtis " A 10-11. században nem csak az Udvar elne­vezésű helyeken voltak „curtis"-ok, udvarházak, hanem az egyházak is felállítottak udvarházakat. Ilyen püspöki udvarházat „curtis episcopalis"-t létesítettek a veszprémi püspökök az Apor nevű faluban is. Az egyházas helyek jelölésére akkori szóhasználattal a török „ügy" szentet jelentő jö­vevényszót csatolták. Ennek értelmében lett Aporügy a veszprémi püspökség udvarháza. 14 „ Villa Sancti Andrée " A püspök az udvarházban irodát működtetett, ahol peres és egyéb ügyeket intéztek és oklevele­ket állítottak ki. A püspöki irodában működött Fulco nevű klerikus írnok itt készült végrendeleté­ből ismeretes, hogy a települést 1146-ban Sanctus Andreasnak nevezték, ahogy a végrendelet kelte­zésében megjelölte „ ... in curia episcopali Sancti Andrée secus Danubium ..." a püspöki udvarház­ban Szentendrén a Duna mellett. 15 A végrendelet­ből az is megállapítható, hogy ekkor már volt a fa­lunak temploma, melyet „Sanctus Andreas"-nak neveztek, mert a kor szokása szerint a templom patrociniuma lett a helység neve. 16 A 13. század elejétől Szentendre főesperesség lett és mint egy­házi joghatóság, a 14. század elejéig működött. Az államalapítást követő két évszázadban a faluk élén a villicus, a falusi bíró vagy falunagy állott. Szentendrén a falu szervezettsége egy 1295-ben kelt oklevélből ismeretes, melyben „István pilisi apát (Békásmegyer) Bekafalo birto­kát, amely a veszprémi püspök földjeivel határos évi 1 ezüst márkáért kiadja Eyhor, Ulrik és Jakab falu bíróknak és 'Villa Sancti Andrée' falu lakói­nak." 17 A település jogállásában nagy fordulatot je­lentett, mikor 1318-ban Károly király - mivel stratégiai szempontból Visegrádnak szüksége volt rá - Szentendrét a veszprémi püspökség bir­tokát más helységekkel elcserélte, majd mint ki­rályi birtokot a Visegrádi várhoz csatolta. A cse­reszerződésben meghatározták, hogy Szentendre falu fát szállító hajó és szekén'ámjaival, malma­ival, szőlőivel, szántóival, kaszálóival és egyéb tartozékaival kerül át a király birtokába. 18 Miu­tán Szentendre többé nem volt egyházi birtok, a főesperességet áthelyezték Budára és itt, mint ki­rályi birtokon „exempt" kiemelt plébániát létesí­tettek, mely mintegy kerületvezető plébánia mű­ködött tovább is, hozzá tartoztak a környék plé­bániái. A 13-14. században a király az egyházi föl­desúr népeit a vámfizetés alól felmentette, lakói vámmentességet élveztek. Miután királyi birtok lett 1320-ban, Károly király elrendelte, „... Szentendrén és Bogdányban (Bogdan) lakó kirá­lyi népek, bár őket Buda és Esztergom közt min­den vám fizetése alól felmentette, a szigeti apá­cáknakjáró vámot jizessék meg. " 19 A többi vám­mentesség továbbra is megmaradt. Egy 1358-ban kiállított oklevélben Lajos ki­rály egy malmot ajándékozott a Kékesi (Pilis­szentlászló) pálosoknak „super rivulo Kékypa­taka vocata in territorio villae regalis Szentendre ..." Szentendre királyi falu területén a Kékes patakon. 20 „Possessio " A 14. század elejétől a falut a „villa" megha­tározás mellett „possessio"-nak kezdték nevezni,

Next

/
Thumbnails
Contents