Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

sukról nevezték el azokat.

10 Az Aporról elnevezett nyári szálláshelyből lett a későbbi Szentendre, az Aporról nevet kapott téli szálláshely Tolnában egy későbbi Pál tulajdonosról a Pálfalva nevet kapta.

11 Figyelemre méltó, hogy bár Szentendre nyári szálláshely volt, mégis a téli szálláshelyekhez hasonlóan állandósult. „ Villa" A szálláshelyek a 10. század végére lassan faluvá formálódtak. A 11. századi törvények az együtt élő kisebb közösségek állandó lakóhelyét „villa" falu szóval jelölték, szálláshelyet már nem említenek.

12 Az államalapítás után Szent István a nemzetségi szállásföldeknek kétharmadát elkobozta és ezekből a birtokokból adományozott az egyháznak. Ennek értelmében adományozta - több helységgel együtt - Apornak ekkor már faluvá fejlődött nyári szálláshelyét a veszprémi püspökségnek. Az oklevelet, melyben a király rendelkezett 1002-ben állították ki „...átengedjük, adjuk és adományozzuk »in comitatu Vyssegradiensis civitatis villám unom sitam super Damibium, latere ex cuius dextro Apurig nuncupatur ...« Visegrád vár megyéjében a Duna fölött fekvő falut, amelynek jobb felén az Apurig nevü patak folyik." Az oklevél felsorolja, hogy az említett helységek minden törvényes haszonélvezetükkel és tartozékaikkal kerülnek az egyház birtokába.

13 „ Curia-Curtis " A 10-11. században nem csak az Udvar elnevezésű helyeken voltak „curtis"-ok, udvarházak, hanem az egyházak is felállítottak udvarházakat. Ilyen püspöki udvarházat „curtis episcopalis"-t létesítettek a veszprémi püspökök az Apor nevű faluban is. Az egyházas helyek jelölésére akkori szóhasználattal a török „ügy" szentet jelentő jövevényszót csatolták. Ennek értelmében lett Aporügy a veszprémi püspökség udvarháza.

14 „ Villa Sancti Andrée " A püspök az udvarházban irodát működtetett, ahol peres és egyéb ügyeket intéztek és okleveleket állítottak ki. A püspöki irodában működött Fulco nevű klerikus írnok itt készült végrendeletéből ismeretes, hogy a települést 1146-ban Sanctus Andreasnak nevezték, ahogy a végrendelet keltezésében megjelölte „ ... in curia episcopali Sancti Andrée secus Danubium ..." a püspöki udvarházban Szentendrén a Duna mellett.

15 A végrendeletből az is megállapítható, hogy ekkor már volt a falunak temploma, melyet „Sanctus Andreas"-nak neveztek, mert a kor szokása szerint a templom patrociniuma lett a helység neve.

16 A 13. század elejétől Szentendre főesperesség lett és mint egyházi joghatóság, a 14. század elejéig működött. Az államalapítást követő két évszázadban a faluk élén a villicus, a falusi bíró vagy falunagy állott. Szentendrén a falu szervezettsége egy 1295-ben kelt oklevélből ismeretes, melyben „István pilisi apát (Békásmegyer) Bekafalo birtokát, amely a veszprémi püspök földjeivel határos évi 1 ezüst márkáért kiadja Eyhor, Ulrik és Jakab falu bíróknak és 'Villa Sancti Andrée' falu lakóinak."

17 A település jogállásában nagy fordulatot jelentett, mikor 1318-ban Károly király - mivel stratégiai szempontból Visegrádnak szüksége volt rá - Szentendrét a veszprémi püspökség birtokát más helységekkel elcserélte, majd mint királyi birtokot a Visegrádi várhoz csatolta. A csereszerződésben meghatározták, hogy Szentendre falu fát szállító hajó és szekén'ámjaival, malmaival, szőlőivel, szántóival, kaszálóival és egyéb tartozékaival kerül át a király birtokába.

18 Miután Szentendre többé nem volt egyházi birtok, a főesperességet áthelyezték Budára és itt, mint királyi birtokon „exempt" kiemelt plébániát létesítettek, mely mintegy kerületvezető plébánia működött tovább is, hozzá tartoztak a környék plébániái. A 13-14. században a király az egyházi földesúr népeit a vámfizetés alól felmentette, lakói vámmentességet élveztek. Miután királyi birtok lett 1320-ban, Károly király elrendelte, „... Szentendrén és Bogdányban (Bogdan) lakó királyi népek, bár őket Buda és Esztergom közt minden vám fizetése alól felmentette, a szigeti apácáknakjáró vámot jizessék meg. "

19 A többi vámmentesség továbbra is megmaradt. Egy 1358-ban kiállított oklevélben Lajos király egy malmot ajándékozott a Kékesi (Pilisszentlászló) pálosoknak „super rivulo Kékypataka vocata in territorio villae regalis Szentendre ..." Szentendre királyi falu területén a Kékes patakon.

20 „Possessio " A 14. század elejétől a falut a „villa" meghatározás mellett „possessio"-nak kezdték nevezni,