Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: Balatoncsicsó épületei a 18. század közepén (Forráselemzés)

pakon kapott sessióján a régi ház sövényfalai elrothadtak, köböl épített újat.

36 A kövesdi Nemes Szerky Mihály gyermekei 1777-ben már egy kéményes kőházon és az előtte lévő sövényházon osztoztak.

37 Kövesden 1802-ben még emlékeztek egy sövényházra, amelynek helyére - a rajta olvasható évszám szerint - 1779-ben épült kőház.

38 A magyar nyelvű tanúvallomásokban a „sövényház", ill. „fonyott istálló" mellett többször szerepel a „faház" megjelölés is, ami itt feltehetőleg sövényházat jelöl, minthogy a különböző tanúk ugyanarra a házra alkalmazzák hol ezt, hol azt a megjelölést. Az egyetlen „talpasházról" Csopakon viszont 1834-ben azt vallották, hogy már a korábbi lakója idejében is „vén ház" volt, ami a „talpakra való épittésébűl is kitetszik illen köves helyen".

39 Vagyis a talpas ház a 19. század elején már ritkaságnak, elavultnak számított, szemben a cölöp- vagy karóvázas sövényházzal. A kőfalat a két összeírás minden esetben megemlítette - néhol még a falhossz pontos méretét is megadva -, akkor is, ha a háznak csak egyetlen fala, vagy egyetlen helyisége épült kőből. Az összeírásban az építőanyag-váltás ragadható meg, ami már meglévő épületeknél egy-egy kőfalú helyiség hozzátoldásában jelentkezett. Olyan esetekben, amikor csak a ház egyetlen fala épült kőből, nehéz eldönteni, hogy utólag cserélték-e át a sövényfalat kőfalra, vagy a ház már eleve így épült. Még egy magyarázat lehetséges a szobakonyha közti kőből rakott közfalra: elképzelhető, hogy a sövényház nagyméretű lakókonyháját egy kőfallal osztották ketté, szobára és konyhára. így a közfalat áttörő fíítőnyílás kevésbé volt tűzveszélyes. Hasonló megoldás látható a szombathelyi múzeumfaluba áttelepített felsőszölnöki füstösháznál.

40 Egyetlen esetben lehet a forrás alapján nagy valószínűséggel kijelenteni, hogy a szoba-konyha közti kőfal akkor épült, amikor a sövényből készült kétosztatú füstösházat szobával bővítették. Kántás Györgynek a 10. sorszám alatt összeírt háza egy kis szobából, egy düledező konyhából és ugyancsak romos istállóból állt, a szoba és konyha közt kőfallal. A kőfal nyilván akkor épült, amikor az eredetileg szoba nélküli házat kályhás szobával bővítették, ezért jelzik csak a konyhát és istállót romosnak. Feltételezésünket erősíti, hogy a szóban forgó jobbágyház mindkét szomszédja ugyancsak füstösház volt. Rendszerint a szoba-konyha közti válaszfalat építették kőből, amit tűzvédelmi okok indokolnak, ezt a falat törte át ugyanis a kályha konyhába nyíló fűtőnyílása. Ritkán az északi fal is kőből készült. Mindössze egy olyan ház akadt, amely teljesen kőből épült. A váltás folyamata bizonyára felgyorsult a lakosságcsere után, a romladozó, 5-10 forintra becsült sövényházakat nyilván hamarosan átépítették. A 18. század második felétől a dicajegyzékek már kőműveseket jeleznek a faluban, a legnagyobb terjeszkedés idején 3-4-et is. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a kőépítkezés megindulása nem a lakosságcserével vette kezdetét, hanem már korábban, attól függetlenül. Az építőanyag-váltás sok szempontból hasonló módon, szakaszosan zajlott le, mint ahogy azt a Széchényi-féle összeírás alapján Baranya megyére vonatkozóan Zentai Tünde ismertette. Különbség viszont az, hogy míg Baranyában a vályogra és tömésfalra való áttérés rendszerint együtt járt a konyha modernizálásával, kémény építésével,

41 addig Csicsón ennek nem látjuk nyomát. Bár magukról a tüzelőkről és a füstelvezetésről nem szól a forrás, épp e negatívumból következtethetünk arra, hogy a faluban összeírt házak közt kéményes egy sem volt. Akadt viszont még öt szoba nélküli füstösház. A többi ház füstöskonyhás lehetett, amit nemcsak az bizonyít, hogy a kéményt, mint a ház értékét emelő tényezőt sehol sem említették meg, hanem az is, hogy kémény emelése esetén statikai okokból nemcsak a szoba-konyha közti válaszfalat építették volna át kőfalúra. A különböző falazatoknak az egymáshoz viszonyított értékére nehéz következtetni a közölt forrás alapján, hisz az épület becsértékét annak mérete, állaga is nagyban befolyásolta. A kőfal értékét bizonyítja, hogy mindig pontosan meghatározták, melyik helyiség, fal épült kőből. Ugyanakkor a sövényfal sem meghaladott még, több sövényház esetében megjegyezték, hogy jó állapotú, jól megépített. A legmagasabbra értékelt ház egy szoba kivételével sövényfalú volt, és az azonos alaprajzú házak között az eltérő építőanyag nem jelez akkora érték-különbséget, mint egy fél évszázaddal későbbi forrásnál. Paloznakról ugyanabból az évből, 1815-ből két házbecsűvel rendelkezünk, amelyek a sövényház és a kőház értéke közti különbséget igen jól példázzák. Egy kétosztatú, csupán szobából és konyhából álló ház régi, sövényből álló falait 82 forint 30 krajcárra becsülték, magát az egész házat 149 forint 5 krajcárra.

42 E házbecsű alapján nem határozható meg egyértelműen a sövényfal szerkezete, kiderül viszont, hogy a szobának mestergerendás födémé volt, a konyha fölött vi-